A magyar nyilvánosságban megjelent egy ostoba dogma: nem történt meg, de megtörténhetett volna. A régi Magyar Hírlapban R. G. írt egy történetet, hogy valakit hazafelé menet szkinhedek támadtak meg, és mert látták rajta, hogy zsidó, úgy összeverték, hogy véres lett a feje. Néhány nap múltán a szerző cáfolta magát, az illető részegen nekiment a kirakatablaknak, és ezzel a zsidóveréssel csak fel akart vágni a barátnőjénél. A dogma szerint megtörténhetett volna. De nem történt meg. A szerző a legkevésbé sem érezte vétkesnek magát. Vagy itt volt az ismert szociológusnő esete. H.-nét megszurkálták az ablakon keresztül a nácik, a fasiszták, robbant a hír az összes létező írott és elektronikus médiumban. Boldogan fasisztázott és különítményezett az egész SZDSZ, mígnem kiderült, H.-nét nehéz lett volna megszurkálni a három méter magas ablakok mögött. Itt sem történt oknyomozás vagy csattanós cáfolat, a dolog abszurd mivoltát elnémították a szokásos hangok, mondván, ha az nem is, de történtek hasonló esetek.
(Magyar Nemzet, 2010. január 23.)
Marton Nagy: Brussels Is Banking on Toppling of Hungarian Government















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!