Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilapban Thomas Schmid A németek elfordultak a kelettől című cikkében elemzi annak okait, miért nem érdekli az NSZK polgárait az elüldözöttek sorsa. Sajátos hűvösséggel viszonyul a német társadalom az elüldözöttekhez. Miért terhes a németek többségének az a fájdalom, amit sokan éreznek? Ennek bizonyosan szerepe van a kelettől való elfordulásnak, ami a szövetségi köztársaság tudattörténetét végigkísérte.
A téma is „szennyezett” volt, aki felhozta, az elég gyorsan a holokauszt és az elüldözés méricskélésének gyanújába keveredett. S az sem használt, hogy Peter Glotz SPD-politikus és ismert értelmiségi – aki egyáltalán nem vádolható nacionalizmussal, de a Szudéta-vidékről származott – kezdettől fogva támogatta az elképzelést.
Látszik, hogy a holokauszt hatalmas civilizációs törése mélyen, valóban empátiával beépült a német társadalom tudatába. Jelentős mindazon háború után születettek száma, akik szégyellik magukat ezért a bűnért. Annál meglepőbb, hogy ez az empátia átfordítása saját népük drámai tapasztalataira, az elüldözésre, lehetetlennek tűnik. Itt úgy látszik, a kérdés a családon belül marad. Az elüldözöttek, akik éveken keresztül mindenki számára felismerhetőek voltak, puszta létükkel megtestesítették a veszteséget, a kudarcot, az amputációt. Sokan nem kívántak rájuk figyelni, csak gyorsan illeszkedjenek be, fejezzék be a múlt miatti panaszkodást és a történetüket csak egymás közt ápolják.
Tages-Anzeiger (tagesanzeiger.ch)
A zürichi baloldali-liberális napilap Kiutasítási kezdeményezés: Luzern és Zug igent mond című cikkében ismertet egy meglepően egyértelmű közvélemény-kutatási eredményt és annak várható belpolitikai következményeit. A Svájci Néppárt (SVP) kiutasítási kezdeményezése Zug és Luzern kanton lakossága körében nagy támogatottságot élvez. Az adligenswili Demoscope piackutató intézet által január 4-én és 5-én elvégzett közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 68 százaléka mindkét kantonban támogatja a javaslatot. A megkérdezett 1215, választásra jogosult lakos ezen túl azt is támogatja, hogy a honosított külföldiek csak próbaidőre kapják meg az állampolgárságot. 88 százalékuk továbbá támogatta a német nyelv kötelezővé tételét a külföldieknek.
Az SVP „bűnöző külföldiek kiutasítását” célzó kezdeményezését 2008 februárjában 210 000 érvényes aláírással terjesztették be. Eszerint minden külfölditől automatikusan vonják meg a tartózkodási engedélyt és utasítsák ki, ha súlyos bűncselekményt követnének el, vagy visszaélnének a szociális támogatásokkal.
A javaslat vitatott, mivel éppen úgy, mint a novemberben elfogadott minaretkezdeményezés is, ellenkezik a nemzetközi joggal. Ez ugyanis tiltja, hogy olyan országba vigyék vissza az embereket, ahol üldözés fenyegeti őket. Most a parlament foglalkozik a kezdeményezéssel, amit decemberben a kantonok tanácsa visszautalt az illetékes bizottsághoz, hogy újra vizsgálja meg, törvényes-e.
A kormány a külföldiekre vonatkozó jogszabályozás megszigorítására tett javaslatot. A kormány akarata szerint a külföldieket ki kell utasítani, amennyiben az illetőt legalább két évre elítélték, vagy legalább olyan tettet követett el, aminek a minimális büntetése egy esztendő. Többek között ilyen bűncselekmény a szándékos emberölés, a nemi erőszak, a minősített rablás, az emberrablás, a gyújtogatás. Az igazságszolgáltatásnak csak akkor szabad a kiutasítástól eltekintenie, ha ezzel az alkotmányt, vagy a nemzetközi jogot is megsértenék.
Erről szól majd a kétnapos budapesti csúcstalálkozó