Tages-Anzeiger (Tagesanzeiger.ch)
A zürichi baloldali-liberális napilap A szokatlanul gyors honosítás című cikkében ismerteti azon szerencsés személyek egyikének történetét, akire szinte rátukmálták a svájci állampolgárságot. A chileiek vasárnap elnököt választanak. Szavazhatnak Sebastian Pinerára, egy meglehetősen tehetős jobboldali jelöltre és a balközép koalíció színeiben induló Eduardo Freire, aki egyszer már betöltötte ezt a posztot. Közben a baloldali Frei elárulta, hogy közel két hónapja svájci állampolgár.
A honosítás körülményei tisztázásra szorulnak. A 67 esztendős politikus harmadik generációs, Toggenburgból – Sankt Gallen kanton egy része – bevándorolt svájci család leszármazottja. Apja, Eduardo Frei 1964 és 1970 között volt Chile elnöke, aki idős korában kapta meg a svájci állampolgárságot. Az ifjabb Frei svájci állampolgárságára nem tartott igényt, ezért megmaradt chileinek. Svájci törvények szerint ezzel elvesztette az állampolgárságot, ugyanis svájciak külföldön született gyermekei csak 22 éves korukig tarthatnak igényt erre. Ezután csak egy különleges feltétel teljesülésekor kaphatnak svájci útlevelet: akkor, ha a kérvényező „Svájchoz szorosan kapcsolódik”. Nem tudni, miként tudták ez felismerni Frei esetében a svájci hatóságok.
Frei viszonylag egyszerűen ábrázolta honosításának folyamatát. 2006-ban a chilei szenátus elnökeként találkozott egy svájci küldöttséggel, akik megajándékozták egy családi krónikával. Ezt követően Frei azt mondta a delegációnak: „Miért nem tesztek nekem egy szívességet és honosítotok engem?” Frei szerint megküldtek neki minden szükséges formanyomtatványt. Kitöltötte és visszaküldte, majd megkapta a kedvező elbírálásról szóló határozatot.
Die Presse (Diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilap Koalíció: teljes gőzzel az összeütközés felé című cikkében sorra veszi az osztrák kormánypártok nézeteltéréseit. Úgy tűnik, a néppárti belügyminiszter és a szocialista honvédelmi miniszter találkozója egy időre pontot tesz a Monyorókerékre tervezett menekültbefogadó állomásról zajló vitákra. Ennél azonban 2010-ben sokkal súlyosabb nézeteltérések is nehezítik a két párt viszonyát. A legveszélyesebb a jóléti állam szűkös költségvetése.
Josef Pröll, az ÖVP elnöke, pénzügyminiszter Altlengbachban maga köré gyűjtötte kormányzati csapatát. Az ülés napirendjén szerepel az úgynevezett transzferkontó, amelyben minden szociális juttatást felsorolnának. Pröll már elképzelése októberi ismertetésekor is felháborította a szocialistákat, akik a javaslat mögött a későbbi szociális megszorítások ürügyét látják. A kormány most kénytelen azzal szembenézni, hogy a gazdasági válság hatásainak eurómilliárdokkal történő enyhítése után a 2013-ig tartó ciklus végéig a költségvetés szanálásával lesz kénytelen foglalkozni. Az SPÖ egyelőre az idén még nem akar tudni a megtakarításokról. Érvelésük szerint ez megfojtaná a még igen gyenge konjunktúrát.
Pröllnek kora őszre el kell készítenie a 2011-es költségvetést. A pénzügyminiszter problémája, hogy a tartományok ellenállása miatt már senki sem számít említésre méltó megtakarításra, amit egy közigazgatási és államreform alapozna meg. Ez megnöveli a miniszterre nehezedő nyomást: vagy az állami ellátásoknál takarékoskodik, vagy további bevételi források után néz és újabb forrásokat talál. A feszültséget tovább növeli a 2010-es választási naptár. A költségvetési birkózás ugyanis egybeesik a szeptember 26-i stájerországi és az október 10-i bécsi tartományi választások kampányfinisével. Hogy megakadályozza a szocialisták további támogatásvesztését, már ma kizártnak tűnik, hogy Werner Faymann kancellár és SPÖ-je bármilyen szociális megszorításhoz hozzájáruljon. Az SPÖ legutóbbi elnökségi ülésén foglalkozott a pénzügyi tevékenység megadóztatásával és a spekulációs adó kifutási határidejének eltörlésével. E kérdésben Faymann teljesen maga mögött tudhatja elvtársait. Ugyanakkor a szakszervezeteknek és a párt balszárnyának ez még kevés. Ők a szociális területen végzendő megtakarítások helyett a vagyon „valódi” megadóztatását követelik és nem csak a vagyon növekedéséét.
A belbiztonság, a közbiztonság, a menekültpolitika és a külföldiek integrációja területén hónapok óta rendez versenyfutást az SPÖ és az ÖVP. Ennek célja, hogy megállítsák a választóknak a radikális Hans-Christian Strache-féle FPÖ felé történő elvándorlását, mely különösen a szocialista pártot sújtotta 2009-ben. A menekült- és idegenrendészeti jogszabályok megszigorításában az éve eleje óta egyetértenek a koalíciós partnerek, de elváltak útjaik a harmadik menekültközpont kérdésében.
