Tages-Anzeiger (tagesanzeiger.ch)
A baloldali-liberális zürichi napilap Honnan érkeznek a fekete pénzek a svájci bankokba című cikkében ismertet egy meglepő elemzés eredményét. Nem kevés pénzt tartanak uniós tagállamok polgárai Svájcban. Összesen 862,7 milliárd frankot (ami 160 billió forint a szerk.) mint ahogyan pénzügyi nyomozásra szakosodott genfi Helvea cég kiszámította. Európa tehát rendkívül fontos gazdasági térség a svájci bankok számára – ez az összeg majdnem a fele annak a 2000 milliárd franknak, amit összességében az alpesi köztársaságban befektettek.
Helvea azt is kiszámolta, hogy a Svájcban őrzött európai pénz alig ötöde után fizettek adót a pénz származási országában, tehát mintegy 725 milliárd frank nagyságú fekete pénz állomásozik az alpesi ország bankszámláin. Igen magas arány. Eddig Konrad Hummler magánbankár nyilatkozata alapján a fekete pénzek ősszegét 30 – 50 percentre becsülték. A lausannei Le Matin című lap részletesen ismerteti a Helvea tanulmányát. E számok ismeretében érthetőbbé válik, hogy Németország, Olaszország és Freanciaország élesen támadja Svájcot, hogy behajtsák az adótartozásokat. Ebből a három országból származnak a legnagyobb adózatlan jövedelmek.
193,4 milliárd frank Németországból, 185,2 milliárd frank Olaszországból és 91,7 milliárd frank Franciaországból érkezett az alpesi államba. A bankárszövetség nem kívánta a számokat megerősíteni: „Mi sohasem kommentálunk, mert a pontos számokat nem ismerjük”, fogalmazott Thomas Sutter a szervezet szóvivője a lapnak. Arra az újságírói megjegyzésre, „nincs füst tűz nélkül” Sutter megjegyezte: „Mondjuk úgy, hogy ha ezek a számok korrektek, azt mutatják, az érintett európai országok az ő részükről, érdekeltek velünk szemben a tárgyalásos megoldásban.”
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilap Pröll elfogadja a monyorókerékiek döntését című cikkében tudósít a magyar határ mellé tervezett menekült befogadó központ végleges feladásáról. Az osztrák néppárt (ÖVP) enged a monyorókeréki menekültbefogadó állomásról rendezendő népszavazás ügyében. A kisebbik kormánypárt megígérte, kötelezőnek tartja magára nézve a voksolás eredményét. A szocialisták (SPÖ) már hosszabb ideje követelik ezt, pénteken lényegében csatlakozott ehhez az állásponthoz Josef Pröll a néppárt elnöke. Nem történik semmi a menekültbefogadó állomással kapcsolatban a lakosság akarata ellenére, áll az alkancellár nyilatkozatában. Ami annyit tesz, elfogadják a február 21-i voksolás eredményét. Ezt világossá tette Franz Steindlel a várvidéki néppárti vezetővel folytatott telefonbeszélgetésében, tudósított a történtekről Pröll. Most Maria Fekter (ÖVP) belügyminiszter és Norbert Darabos (SPÖ) a honvédelmi tárca vezetőjén áll, hogy közösen tisztázzák a telephelykérdést.
Focus (focus.de)
A müncheni hírmagazin Merkel távolodik Westerwellétől című cikkében foglalkozik a liberális pártelnöknek a segélyezettekről tett nyilatkozata kavarta vitával. Guido Westerwelle megerősítette a segélyezetteket illető korábbi kritikáját és bírálóit szólította fel bocsánatkérésére. „Mindazok, akik a polgárok teljesítőkészségét lábbal tiporják, kérjenek bocsánatot” fogalmazott Westerwelle pénteken Berlinben. A segélyezettekről zajló vitában nem csak azokra kell figyelmi, akik rászorulnak a jóléti államra, hanem azokra is akik fenntartják azt. A liberális politikus hangsúlyozta: „Aki dolgozik, annak többel kell rendelkeznie, mint annak, aki nem dolgozik. Ezt legyen szabad kimondani. Minden más szocializmus.” Egyúttal Westerwelle védelmébe vette szóhasználatát is „Én azt a nyelvet beszélem, amit megértenek”, nyilatkozta a külügyminiszter. Westerwelle korábban a segélyezés rendszerében megmutatkozó „szocialista vonásokról” beszélt.
Illetve kijelentette, aki a népnek fáradság nélküli jólétet ígért, az szinte a késő római dekadenciára hív fel. A dekandencia példájaként említette, hogy egyes gimnáziumi helyekről sorshúzással döntenek. Sabine Heimbach helyettes kormányszóvivő azzal kommentálta Westerwelle nyilatkozatát: „Ez bizony aligha a kancellár szóhasználata.” Kurt Beck (SPD) rajnavidék-pfalzi miniszterelnök úgy fogalmazott a közszolgálati ZDF-ben: „Aki ilyesmit mond, az teljesen elveszítette szeme előtt az emberek életrealitását. Úgy vélem, ideje a bocsánatkérésnek.” Westerwelle a karlsruhei alkotmánybíróság ítélete azt panaszolta, hogy Németországban csak „közpénzekből részesülők” élnek, de senki, aki mindezt megtermeli. Cem Özdemir a Zöldek elnöke kijelentette: „Az FDP kíméletlenül játszik a kiskeresetűek és a munkanélküliek ellen, így veszélyezteti az ország szociális békéjét.” Dietmar Bartsch a Baloldali Párt pártigazgatója szerint: Alig zuhannak, egyébként jogosan a közvéleménykutatási adatok, Westerwelle azonnal a társadalom leggyengébbjeire támad.
