Nem csak veszélyes, de rossz üzlet is a verespataki bánya?

A román kormány nehéz örökséget készül felvállalni, ugyanis kész folytatni a környezetre rendkívül veszélyes verespataki aranykitermelési projektet, amely ráadásul rendkívül rossz üzlet is az állam számára – vélekedik keddi írásában a Jurnalul National.• Rendkívüli meglepetéssel szolgáltak az Európai Parlamentben • Basescu nem árulta el, mikor döntenek a verespataki bányáról

A bukaresti napilap bírálja Emil Boc kormányát, amiért programjába bevette ennek a beruházásnak a támogatását. Az írás szerzője szerint a ciántechnológiával folytatandó kitermelés valóságos ökológiai időzített bomba, merénylet az ország történelmi és kulturális öröksége ellen, arról nem is beszélve, hogy az állam számára rendkívül rossz üzlet is.

A cikk csak utalást tesz a majdan létrehozandó derítőmedencére, amely a szerző szerint ökológiai katasztrófával fenyegethet. Arra viszont külön felhívja a figyelmet, hogy az arannyal együtt nagy mennyiségű, mérgező nehézfém is a felszínre kerül, amely ott marad, és még akkor is ott lesz, amikor a beruházók már elköltötték az aranyból származó összes bevételüket. Mit nyer a román állam e veszteségekért cserébe? – teszi fel a kérdést a szerző. Emlékeztet, hogy a beruházást tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) 4 milliárd dollárnyi kitermelt értéket, munkahelyeket ígér, ezen kívül a környék tartós fejlődését is előrevetíti. A cég ugyanakkor nem hajlandó nyilvánosságra hozni az állammal kötött szerződés pontos részleteit, sőt, azokat titkosították – hívja fel a figyelmet a lap, amely a Román Akadémiára hivatkozva tudni véli, hogy a román állam mindössze 2 százalékban részesedik majd a kitermelt arany értékéből.

A cikk cáfolja a munkahelyteremtéssel kapcsolatos előnyöket is. Emlékeztet, hogy az RMGC 1600 új munkahelyet ígér, de erre a létszámra csak a bánya kiépítése idején lesz szükség, a kitermelés idején már csak 600 ember számára biztosít munkát. Ami pedig a „tartós fejlődés” kilátásait illeti, a lap megállapítja, hogy az aranykitermelés időszakának vége után, azaz 17-20 év múlva a helyi lakosok mindenfajta bevételi forrás nélkül maradnak. Legfeljebb „falusi turizmust” szervezhetnek egy ciános medence tövében azoknak a turistáknak, akik imádják az atomcsapás utáni tájakat – állapítja meg a cikk szerzője. A román állam gazdasági nyeresége tehát elenyésző a projekt várható káros következményeihez képest – olvasható a lapban, amely felteszi a kérdést, minek tulajdonítható akkor a konok ragaszkodás ehhez a „képtelen kalandhoz”. „A válasz egyszerű: az állam veszít ugyan az üzleten, de az állam számos embere nyer rajta” – írja a lap.

(MTI)