Tages-Anzeiger (tagesanzeiger.ch)
A baloldali-liberális zürichi napilapban Amikor a svájci pénzügy felhasználta a lopott adatokat című cikkében foglalkozik az adóelkerülők elleni küzdelmek erkölcsi szempontjaival. 2000 tavaszán a bochumi államügyészséghez megérkezett egy névtelen CD-ROM. Ezen a liechtensteini vagyonkezelő Herbert Batliner alapítványainak ismert ügyfelei szerepeltek. Megtalálható volt köztük Paul Schockemöhle, a neves műugrató. Batliner két egykori alkalmazottja lopta el az adatokat. Az államügyészség 200 millió euró fekete jövedelemre bukkant és 119 eljárást folytatott le. Batlinert bűnsegédként találták bűnösnek adócsalásban.
Mivel a CD-n svájci állampolgárok és befektetők adatai is megtalálhatók voltak, a bochumi államügyészség továbbította az adatokat Bernbe. Több kantonban adó- és büntetőeljárást kezdeményeztek az érintettekkel szemben.
A legtöbb eljárás a Neue Zürcher Zeitung értesülése szerint a felek megállapodásával ért véget. Egy Bern kantoni eset azonban eljutott a szövetségi legfelsőbb bíróságig. A beadvány többek között azzal érvelt, hogy az adóhivatal a nyomozás céljaira lopott adatokat használt fel. A lausanne-i bíróság 2007. október 2-i ítéletében engedélyezte ezeknek az adatoknak az adó- és büntetőjogi felhasználását.
A kérdést már Hervé Falciani, az egykori HSBC-munkatárs által ellopott és a francia hatóságoknak átadott banki adatok ügyében is vitatták. Robert Waldburger, a St. Gallen-i egyetem adójogi szakértője akkor úgy fogalmazott, hogy vitatható a szövetségi bíróság döntése, de része az ország jogrendszerének. „És ezért nem szabad azokat az országokat, melyek ugyanezt teszik, a jogbiztonság hiánya miatt bírálnunk” – fogalmazott Waldburger akkor a svájci közszolgálati rádióban.
Der Tagesspiegel (tagesspiegel.de)
A német fővárosi napilapban Jörn Hasselmann Gázbombatámadás a politikai alapítvány ellen című cikkében tudósít a legújabb szélsőbaloldali merényletről. A harcias szélsőbaloldal egyre erőszakosabb. Kedd hajnalban Berlin Wilmersdorf kerületében négy gázbombával merényletet követtek el a kül- és biztonságpolitikai elemzéseket készítő Tudomány és Politika Alapítvány (SWP) épülete ellen.
A gyorsan kiérkező tűzoltók megakadályozták, hogy jelentős anyagi károk keletkezzenek. Egyelőre nincsenek a tettesek kilétére utaló nyomok, hiányzik a tettért felelősséget vállaló levél is. Az alapítvány ellen már áprilisban is merényletet követtek el: a kövekkel és festékeszacskókkal elkövetett támadás akkor vélhetően kapcsolatban állt az akkori NATO-csúccsal. Az alapítványt döntően a szövetségi állam finanszírozza és kül- és biztonságpolitikai elemzéseket készít a Bundestag számára. A merénylet hátterében vélhetően a Bundeswehr afganisztáni bevetése állhat, mert erről a konfliktusról is készít elemzéseket az alapítvány. 2005 óta Volker Perthes Közel-Kelet-szakértő igazgatja az intézetet. A szép, régi épület előtti utcát kamerák vizsgálják, a rendőrség államvédelmi részlege, mely politikai ügyekben illetékes, már megkezdte a felvételek értékelését.
A közelmúltban ez volt a harmadik, gázbombával végrehajtott merénylet, melynek hátterében szélsőbaloldali elkövetőket feltételeznek. Beszámolók szerint a radikális baloldali Interim magazin tavalyi számában részletes leírását adta ennek a gyújtóbomba elkészítésének és arra szólította fel olvasóit, hogy gyártsanak ilyet és használják is.
origo.hu
Magyar Péter-hazugságok: Hann Endre és a Medián legnevetségesebb trükközései
