Tízéves a debreceni Universitas

Debrecen azt a célt tűzte ki maga elé, hogy helye legyen a felsőoktatásáról híres európai középvárosok között. Ehhez a Debreceni Egyetemnek az ország legjobb egyetemévé kell válnia, és be kell kerülnie a legjobb európai egyetemek sorába is – mondta Kósa Lajos polgármester szombaton, az egységes Debreceni Egyetem (DE) megalapításának tízéves évfordulója alkalmából rendezett ünnepélyes egyetemi szenátusi ülésen.

2010. 02. 06. 16:52
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A polgármester köszöntőbeszédében úgy fogalmazott, a felsőoktatás helyzetének javításához gyökeresen át kell alakítani a finanszírozást. A jelenlegi rendszer ugyanis nem a magas szintű egyetemi képzést, hanem a tömegoktatást preferálja. Kósa úgy látja, nagy felsőoktatási hagyománnyal rendelkező európai országokban nem a fővárosban van a legjobb egyetem, ez inkább azokra az országokra jellemző, ahol gyenge a felsőoktatás. Az egységes egyetem létrehozását és működtetését a debreceni felsőoktatás egyik legnagyobb eredményének értékelte, amit a város a maga eszközeivel mindig is igyekezett támogatni. A DE karai és centrumai között lévő szerves együttműködés kapcsán kijelentette, ez a hatékony egységesülés Budapesten korántsem következett be, az egyetemek közötti együttműködés ott inkább formalitás. A város és az egyetem kapcsolatát szorosnak és perspektivikusnak értékelte. Kiemelte, további lehetőségek vannak a gazdasági eredményeket produkáló k+f együttműködések ösztönzésében és az egészségügyi ellátás területén. Úgy fogalmazott, a város soha nem kívánta legyűrni az egyetemet, őszinte partnerségre törekszik az intézménnyel. Debrecen azt a célt tűzte maga elé, hogy felzárkózzon az olyan európai középvárosok sorába, mint Gratz, Paderborn, Tolouse vagy éppen Linz. Ehhez az egyetemnek is célul kell kitűznie, hogy előbb a legjobb magyar egyetemmé váljon, hosszabb távon pedig ki kell vívnia a helyét a legjobb európai universitasok sorában is.

Fésüs László, az egyetem rektora az ünnepi évforduló kapcsán az elmúlt tíz év eredményeit értékelve közölte, a Debreceni Egyetem ma a város legnagyobb egységes felsőoktatási intézménye. A DE rendelkezik a legnagyobb vagyonnal, a legnagyobb költségvetéssel, a legtöbb karral, a legtöbb doktori iskolával, és ott tanul a legtöbb hallgató is. A rektor szerint a folytatásban három alapvető stratégiai célt kell megvalósítani. Az egyesülés óta nyolc teljesen új karral bővült, a többszintes irányítási szerkezet további megtartása megfontolandó, ehelyett célszerűbbnek látszik a döntési és szolgáltatási szintek csökkentése és ezzel a költségek lefaragása. A felszabaduló pénzekkel Fésüs László szerint a kutatóegyetemi funkciót célszerű erősíteni, és az öt kiemelt kutatási területre célszerű koncentrálni, a karokon átívelő együttműködést is e cél szolgálatába kell állítani. A feladatok közül harmadikként említette a tradíciók őrzését, amelyek az 1538-ban alapított református kollégiumban gyökereznek, s amelyeket az egyetem szellemisége mellett a szimbólumok is őriznek. Ilyen szimbólum például az egyetemi karokat jelképező gerundium is. A kollégiumi diákok régi tűzoltószerszámáról, a gerundiumról elnevezett, ma útjára indított egyetem- és tudománytörténeti folyóirat, a Gerundium is ezeknek a hagyományoknak az ápolását, őrzését szolgálja.

Az ünnepi szenátusi ülésen az egykori alapítók és az elmúlt tíz év rektorai is megemlékeztek az évfordulóról. Imre László volt rektor kiemelte, az egységesülés kinyitotta a kapukat a különféle szakmák képviselői között, és olyan szellemi pezsgést teremtett, amire korábban nem vagy alig volt példa. Fazakas Sándor, a hittudományi egyetem rektora emlékeztetett: az egyetemet létrehozó Universitas szövetségnek tíz évvel ezelőtt a teológiai egyetem is tagja volt, ám az egységes szervezetbe akkor nem sikerült belépnie. Emlékeztetett arra, hogy 1912-ben az első debreceni Universitas létrehozásában a református teológia úttörő szerepet játszott: három karral vett részt az alapításban. Emlékeztetett Baltazár Dezső püspök szavaira, aki akkor úgy fogalmazott: „odaadjuk a gránitköveket” a magyar felsőoktatás megerősítését célzó egyetem létrehozásához. Sajnálatát fejezte ki, hogy 1950-ben a teológiát erőszakkal kiszakították az egyetemből, és hogy az Universitashoz való csatlakozási törekvések azóta sem jártak sikerrel.

Az ünnepségen Fésüs László rektor a Debreceni Egyetem díszérméjét adományozta Győri Kálmán matematikusprofesszornak, a DE korábbi rektorának. Búvár Géza címzetes egyetemi tanár, a KITE vezérigazgatója Pro Universitate Debreceniensis-díjat, Nemessályi Zsolt professzor, az Universitas szövetség egykori elnöke, Virágos Márta, az egyetemi könyvtár főigazgatója és a hallgatói önkormányzat Debreceni Egyetemért-emlékérmet kapott.

Az Universitas megapalpítása tízéves évfordulójának tiszteletére rendezett kapcsolat napja az ünnepélyes szenátusi ülést követően a magyar nyelven oktató Kárpát-medencei és azon kívüli egyetemek vezetőinek találkozójával, a rendezvény díszvendégeként meghívott német egyetemek és felsőoktatási szakemberek szimpóziumával folytatódik. Utóbbi keretében Nobel-díjas tudósok és a Humboldt-ösztöndíjasok munkásságát is bemutatják. A rendezvényt este az egyetemi bál zárja az Universitas központi épületének díszudvarán.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.