Christoph Rosenberg elmondta: az IMF-delegáció magyarországi látogatásának célja az volt, hogy a kormánnyal és a Magyar Nemzeti Bankkal áttekintsék a gazdasági helyzetet és a jövőbeli kilátásokat. Az IMF alapokmányának IV. cikkelye szerinti éves rendes gazdaságpolitikai konzultáción megfigyelőként az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) képviselői is részt vettek. A kormány eddig bejelentett intézkedéseit a delegációvezető „bátor, de kockázatos” lépéseknek nevezte.
Teljesíthető a 3,8 százalékos hiánycél
„Az idei 3,8 százalékos GDP-arányos hiányt mind a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tárgyalódelegációja, mind más partnereink teljesíthetőnek tartják a már meghozott intézkedésekkel, a 2011-es, 3 százalék alatti hiánycél elérhetőségére vonatkozó információkat pedig a következő hetekben adja át a magyar kormány az IMF-nek” – mondta Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a tájékoztatón. Az IMF kiosztott angol nyelvű tájékoztatójából kiderül: az IMF éves átlagban legalább 3,5 százalékos inflációt prognosztizál jövőre, amelyet bizonyos kockázatok, így a különadók megnövelhetnek.
A kormány elkötelezett a válságadók kivezetésében
Kármán András elmondta: a kormány 2011-re a 2,5 százalékos IMF-várakozásnál valamivel magasabb, 3 százalékos gazdasági növekedést vár, és 3,5 százalékos inflációt valószínűsít. Az államtitkár kiemelte: a kormány egyetért az IMF-fel abban, hogy a pénzügyi szektort terhelő adókkal és az úgynevezett válságadókkal kapcsolatos bevételekre csak a költségvetés egyensúlyának megteremtése érdekében és csak átmenetileg lehet támaszkodni. Aláhúzta: a kormány elkötelezett abban, hogy a válságadókat 2012 után már kivezeti, valamint a bankadót az európai ajánlásoknak megfelelően szabályozza 2012-től.
Az MTI kérdésére Christoph Rosenberg megjegyezte: a különadókkal terhelt ágazatokban a cégek – áremelés formájában – átháríthatják a többletterhet a fogyasztókra, vagyis a különadók növelik az inflációs kockázatokat. Irina Ivascsenko, a Nemzetközi Valutaalap budapesti irodájának vezetője a bankadóról elmondta: az IMF egyértelmű jelzést vár arra vonatkozóan, hogy ez bizonyos időtartamra szól, és felváltja majd az európai uniós szabályokhoz való alkalmazkodás. Hangsúlyozta: fontos, hogy továbbra is fennmaradjon a Pénzügyi Stabilitási Tanács, és azt javasolják, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) saját hatáskörben is hozhasson rendeleteket, szabályokat.
Nem tárgyaltak hitelszerződésről
Az IMF szakértői szerint hosszabb távra szóló reformlépések szükségesek ahhoz, hogy a különadók kivezetése után is fennmaradjon az államháztartás 3 százalék alatti hiánya. Christoph Rosenberg kifejtette: az egykulcsos adórendszer a gyermekes családoknak és a magasabb jövedelműeknek kedvez, kétségtelenül növelheti a magyarországi keresletet. Kérdésre válaszolva Christoph Rosenberg elmondta: elővigyázatossági hitelszerződés megkötéséről nem volt szó a kormánnyal folytatott tárgyalásokon.
Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke elmondta: egy százalékkal nőne az infláció jövőre, ha az érintett szektorok vállalatai teljesen áthárítanák a válságadókat a fogyasztókra. A kormány eddigi intézkedéseivel kapcsolatban az MNB a közeljövőben megjelenő inflációs jelentésben mutatja be a véleményét – mondta az alelnök.
Kármán András megerősítette: Magyarországon a foglalkoztatás növelése terén áttörést elérni csak az érdemben alacsonyabb munkát terhelő adókkal lehetséges, ez szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy 10 év alatt egymillió új munkahely jöjjön létre.
Nigéria
A hadsereg mentette meg a nigériai keresztényeket
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!