A Van Rompuy vezette munkacsoport (task force) az EU-tagállamok pénzügyminisztereiből állt, és az elmúlt napokban véglegesítette jelentését. A szöveg egybefogja mindazokat a javaslatokat, amelyekről a csoport határozott, beleértve a tagországok költségvetésének előzetes egyeztetését, illetve az uniós deficit- vagy adóssághatárokat áthágók szankcionálását is.
Kezdődhetne a konkrét munka
Mint Martonyi János az EU-országok külügyminisztereinek hétfői, luxembourgi találkozója után újságírókkal közölte, a jelentés – általuk javasolt – csúcsszintű elfogadása után megkezdődhet a konkrét jogszabályalkotási munka, amit a jövő év nyarára politikai megállapodással akarnak lezárni.
A task force politikai jellegű ajánlásai és az Európai Bizottság – az unió legfőbb végrehajtó testülete – által eddig kidolgozott rendelettervezetek közt egyelőre tartalmi eltérések vannak, amelyeket fel kell oldani. A tagállamok közt viták vannak abban, hogy a közös szabályok áthágásáért mennyire legyenek automatikusak a szankciók, illetve mennyire lehessen azok alól minősített többségi szavazással kibújni. Ugyancsak nyitott kérdés, hogy a tagállamok szorosabb gazdaságpolitikai koordinációja érdekében szükségessé váló új szabályok mennyire illeszthetők be az EU jelenleg érvényes alapszerződésének – a lisszaboni szerződésnek – a keretei közé, illetve ha alapszerződést kellene módosítani, akkor az miként biztosítható, tekintettel a lisszaboni szerződés emlékezetes hányattatásai nyomán tapasztalható „szerződésmódosítási fáradtságra”.
Maradjon az alapszerződés
A magyar álláspont – derült ki Martonyi szavaiból – az, hogy lehetőség szerint a mostani alapszerződés keretein belül kell megvalósítani a reformokat, és ha ez nem elég, akkor lehetőleg egyszerűsített eljárással módosítsák csak az alapszerződést. Egyszerűsített eljárás mellett ugyanakkor természetesen korlátozott a lehetséges szerződésmódosítás tartalma, mélysége.
A magyar külügyminiszter kitért arra: a tanácskozáson felvetette, hogy a magán-nyugdíjpénztári kifizetésekkel kapcsolatos kérdésben kiegyensúlyozatlannak tartja az Európai Bizottság eddig kifejtett álláspontját.
Brüsszel szerint – amint az az eddigiekből kiolvasható – az ilyen pénzek kifizetése a költségvetési mérleg, illetve annak hiánycéljai szempontjából a tagállam számára kedvező módon csak nagyon korlátozott körben vehető figyelembe, ám abban az esetben, ha egy ország vissza akar térni a magán-nyugdíjpénztári rendszerből a korábbi rendszerbe, akkor annak nyomán hátrányokkal kell számolnia.
Terítéken Szerbia
Luxembourgban az EU-országok külügyminiszterei úgy döntöttek, hogy véleményezésre átküldik Szerbia tavaly decemberben benyújtott uniós csatlakozási kérelmét az Európai Bizottságnak, az unió legfőbb végrehajtó testületének. Ezzel méltányolták, hogy Belgrád „érett magatartást tanúsított” a Koszovóval párbeszédet kezdeményező ENSZ-közgyűlési határozat szeptemberi meghozatalakor.
Az Európai Bizottság a várakozások szerint a jövő év második felében alakítja ki a véleményét arról, hogy Szerbia felkészült-e a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Martonyi János felhívta a figyelmet arra: ha ez a menterend érvényesül, akkor a jövő év első felében esedékes magyar EU-elnökségnek nem lesznek rendkívüli teendői a szerb csatlakozás ügyében.
Változásokat várnak Kubától
Az EU-külügyminiszterek tanácskozásán szó volt a november 20-i lisszaboni EU–USA csúcstalálkozó előkészítéséről is. Martonyi János szerint a csúcstalálkozón egyfelől a biztonsági kérdésekre kell hangsúlyt helyezni, másfelől stratégiai lendületet kell adni a transzatlanti gazdasági tanács tevékenységének.
Kubával kapcsolatban az uniós külügyminiszterek abban állapodtak meg, hogy egyelőre hatályban marad a kommunista szigetországgal szemben korábban megfogalmazott közös politika. Ennek értelmében belső változásokat várnak Kubától az esetleges párbeszéd fejében. Az egyelőre szerény mértékű kubai változások – így például ellenzéki személyek szabadon engedése – nyomán azonban most úgynevezett „reflexiós időszak” veszi kezdetét, és ezalatt Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője „szondázni” kezdi az esetleges puhatolózó tárgyalások lehetőségét. Ezek azonban nyilván még csak alacsonyabb szintű tárgyalások lehetnek: maga Ashton azt mondta, hogy egyelőre nem tervez kubai látogatást.
Martonyi János a luxembourgi külügyminiszteri tanácskozás közben külön kétoldalú megbeszélést is folytatott Catherine Ashtonnal. Az uniós főképviselő felkérte a magyar külügyminisztert arra, hogy a 2011-es magyar elnökség alatt lássa el az unió részéről a társelnöki tisztet az EU–Tádzsikisztán és az EU–Üzbegisztán társulási tanácsülésen.
(MTI)
origo.hu
A kormány szerint Brüsszel az árréscsökkentések eltörlésével támadja Magyarországot
