Vegyesen fogadták az osztrák koalíciós megállapodást

Vegyes fogadtatásra talált az elemzőknél a jövő évi költségvetésről szóló osztrák koalíciós megállapodás.

A hétfői sajtóban idézett elemzők üdvözölték, hogy 2013 helyett már 2012-re a hazai össztermék (GDP) három százaléka alá csökken a költségvetési hiány. Az államadósság kordában tartásához azonban strukturális átalakításokra van szükség, így például nagyobb változtatásokra a nyugdíjrendszerben és a közigazgatás reformjára szövetségi és tartományi szinten – hangsúlyozták.

A 2,6 milliárd eurós megszorítócsomag legnagyobb tételeit a bankadó bevezetése (500 millió euró), az üzemanyag környezetterhelési adója (417 millió) és a családi támogatások csökkentése (360 millió) teszi ki. A kormány jövőre 3,2 százalékos, 2014-ben 2,2 százalékos deficittel számol. Az államadósság ugyanakkor tovább emelkedik, jövőre a GDP 71,7, 2014-ben 73,3 százaléka lesz. „Sok értelmes intézkedést” lát a megállapodásban Margit Schratzenstaller, a WIFO elemzője.

Ugyanakkor arra is rámutatott a szakember, hogy az intézkedések – a kiadáscsökkentő elemek révén – elsősorban az alacsony jövedelműeket érintik. Az IHS gazdaságkutató intézet vezetőjéhez, Bernhard Feldererhez hasonlóan kiemelte, hogy a benzinadóból származó többletbevétel egy része elvész, mert az ingázók egyúttal több támogatást kapnak a munkába járáshoz. Felderer fenntartásokkal nyilatkozott a 25 százalékos árfolyamnyereség-adóról és a magánalapítványok adóterheinek megemeléséről is.

A szociáldemokrata–néppárti kormány részben azokat az intézkedéseket vonja vissza vagy módosítja, amelyeket néhány nappal a legutóbbi választások előtt hozott az előző, ugyancsak e két párt alkotta koalíció. A 2008 szeptemberében, egyetlen maratoni parlamenti ülésen meghozott törvénymódosítások hamarosan bírálatok célpontjává váltak, költséges választási ígéretnek bizonyultak. A korkedvezményes nyugdíj kiterjesztése, a felsőoktatási tandíj eltörlése, a családi támogatások növelése, rendkívüli nyugdíjemelés és a gondozásra szoruló nyugdíjasok szociális járuléka több milliárd eurójába került az osztrák költségvetésnek.

2011-től többek között szigorodnak a nyugdíjasokat megillető egészségügyi pótlék igénylésének feltételei és csökkennek a hosszú szolgálati idő után járó korkedvezményes nyugdíj előnyei. Szakemberek rámutatnak, hogy az állami nyugdíjkiadások összességében azért továbbra is emelkedni fognak.

Az OECD adatai szerint Ausztria GDP-je 12,6 százalékát költi a nyugdíjkiadásokra, ez a szervezet tagállamai sorában a második legnagyobb arány, az átlagnak közel a duplája. 2009-ben a 3,5 millió munkavállalóra 2,1 millió nyugdíjas jutott, 2050-ben a 3,7 millió keresőképes korúnak 3,2 millió nyugdíjast kell „eltartania”. A nyugdíjkorhatár a férfiaknál jelenleg 65, a nőknél 60 év, de az átlagos osztrák a gyakorlatban már 58 évesen nyugállományba vonul. Szakértők évek óta arra figyelmeztetnek, hogy a kirovó-felosztó elven működő állami nyugdíjbiztosítás túlsúlya és a lakosság elöregedése miatt hosszú távon fenntarthatatlan a jelenlegi rendszer.

(MTI)