Ezért is érdekes Johann Nepomuk Endernek az az 1818-ban festett akvarellje, amely az ifjú világutazó Széchenyit ábrázolja.
Katonai pályájának köszönhetően és tudásszomjtól hajtva Széchenyi István gróf bejárta egész Európát. Míg Nyugat-Európába főleg a gazdasági és technikai újdonságok miatt utazott, addig Dél-Európában az ott élő emberek élete, történelme, művészete érdekelte. József nádor udvari festője, Johann Nepomuk Ender elkísérte a grófot itáliai, törökországi és görögországi útjaira, melyek közben számos akvarellt készített.
Széchényiről kortársai gyakran megjegyezték, hogy feltűnő, egyéni öltözködési stílusa volt, amellett, hogy praktikusságra törekedett, viselete tükrözte jelleme sajátosságait, értékrendjét. Kecskeméthy Aurél szerint „három nemzetet tartott okosnak, az angolt, törököt és magyart. Öltözete is e nézeten alapult, eklektikus vala”. Ender akvarelljén festőien vállára vetett köpenyével, kalapjával és hanyagul megkötött nyaksáljával Széchenyi öltözete leginkább a gróf Byron iránti rajongásáról árulkodik.
A legnagyobb magyar egy kevésbé ismert arcát megmutató festményt, mely az MTA művészeti gyűjteményéhez tartozik, március 6-ig lehet megtekinteni a Magyar Nemzeti Múzeum második emeletén, a Széchenyi világai kiállítás első termében.

Szárad és szivárog a kérészéletű Tisza Párt