„Ha most nem lesznek strukturális reformok, akkor a múlt felemészti a jövőt” – idézte Mosert a Der Standard. A számvevőszék elnökének véleménye szerint a költségvetési konszolidációnak a tervezetben szereplő mértéke nem elegendő, és a teljesülésére nincs is elegendő biztosíték a költségvetési tárgyú törvényekben.
Moser helyteleníti azt is, hogy az úgynevezett pénzügyi kiegyenlítés elve alapján a tartományok és a települések annak ellenére is számottevő mértékben részesednek a tervezett adóemelésekből, hogy kötelezettséget vállaltak volna a válságkezelésben való részvételre. Egyes tartományok például már előre vonakodnak végrehajtani a családi támogatások tervezett csökkentését. Két hete sincs, hogy a számvevőszék elnöke az állam pénzügyi helyzetét olyan „kezeletlen sebnek” nevezte, amelynek a gyógyításához „nem elég a tüneti kezelés”.
Az október végén megszületett koalíciós megállapodást osztrák gazdaságkutató intézetek is bírálták a strukturális reformok hiánya miatt. Ezzel egyidejűleg a szociális téren tervezett megszorítások az érintett társadalmi csoportok – így az egyetemi hallgatók, a nagycsaládosok és a nyugdíjasok – ellenkezését váltották ki, de nem maradt bírálat nélkül a bankadó és az árfolyamnyereség-adó sem.
A keretterv szerint a költségvetési hiány az idei 4,5 százalékról 2012-re a hazai össztermék (GDP) 2,9 százalékára csökken. A GDP-arányosan számított osztrák államadósság azonban tovább növekszik, az idei 70,2 százalékról 73,2 százalékra. A szakértők leggyakrabban a nyugdíjakra fordított állami kiadások érdemi csökkentését, valamint a szövetségi állam és a tartományok közötti hatáskörmegosztás módosításával elérhető megtakarításokat sürgetik. Jelentős kiadáscsökkentési lehetőséget látnak például az egészségügy igazgatása terén is.
(MTI)

Széky János, az Élet és Irodalom rovatvezetőjének tankönyvbe illő dezinformációja