Az MKIK elnöke hozzátette: a konjunktúramutató ez év októberi plusz 10,4 százalékos értéke a dinamika mérséklődését mutatja az idei áprilisi plusz 14,8 százalékhoz képest, viszont jelentős elmozdulás a tavaly októberi mínusz 9 százalék mélypont után.
Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete tizenhárom éve végez félévente vállalati konjunktúrakutatást. Az idén októberben 1869 cég válaszolt a felmérés kérdéseire, amelynek eredménye bekerül az Európai Kamarák Szövetsége (EuroChambres) vizsgálatába. Az MKIK elnöke kiemelte: a nagyobb magyar cégek exportvolumene ugyan magas értéket mutat, ám a külpiaci megrendelések esetében bizonytalanságot jeleznek.
Továbbra sincs elmozdulás, és így negatív hatást várnak a cégek az építési beruházásoknál, illetve a jövedelmezőségük alakulása területén, ugyanakkor a gépberuházások várhatóan nőnek, a válság első mélypontján túllépnek. Parragh László hangsúlyozta, hogy pozitív elmozdulást mutat a munkaerő-kereslet, egyértelműen érzékelhető a munkaerő-felvételre törekvés. Felvétellel leginkább a 250 fő felett foglalkoztatók számolnak, többnyire az iparvállalatok, illetve az exportáló cégek jelezték a foglalkoztatás bővítését.
A kamara elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar tulajdonban lévő cégeknél nem csökkent a konjunktúramutató, bár alacsony értéken van. A többségi külföldi tulajdonú cégek esetében viszont az index 10 százalékponttal esett vissza az exportbizonytalanság miatt. Megjegyezte: míg korábban többnyire a nagy cégek voltak optimistábbak a kilábalást illetően, most náluk tapasztalható elbizonytalanodás.
Az építőiparon kívül minden ágazatban erősödő konjunktúra látszik, és megjelent a pozitív várakozás a kereskedelemben is. Kedvező folyamat, hogy emelkedett a kapacitáskihasználtság szintje a cégeknél, de még mindig nem éri el a válság előtti szintet. Az MKIK elnöke rámutatott, hogy a németországi gazdasági folyamatok alakulása befolyásolja a magyar cégek exportját. A német várakozások most pozitívak, ami miatt remélhetően a magyar cégek exportelbizonytalanodása rövid távú lesz.
Tóth István János, az MKIK GVI ügyvezető igazgatója szerint Magyarországon a cégek 2013–2014-re érhetik el a válság előtti szintet. Kérdésre válaszolva Parragh László elmondta, hogy a német cégeket jobban érintette a válság az erősebb exportorientáltságuk miatt, de mivel belső fogyasztásuk megőrzésére építve programokat indítottak, ezért a visszaesést tompítani tudták. Ezzel szemben Magyarországon a belső fogyasztás jelentősen visszaesett, a magyar gazdaságpolitika az elmúlt években a belső fogyasztást nem vette figyelembe a gazdaságélénkítésnél.
Az MKIK elnöke szerint a gazdaságfilozófiai váltás a jövő évi adózásban, költségvetésben átrendezi a jövedelmeket, a középosztályt erősíti. Az adótörvények változása jövőre belső fogyasztásnövekedést, megtakarítást, egészséges folyamatokat fog generálni.
(MTI)
origo.hu
Megvan a Voks 2025 végeredménye, mutatjuk a pontos számokat!
