Vallomást tett, de alaposan bele is keveredett nyilatkozatába az a vádlott, akit két társával együtt azzal vádol az ügyészség, hogy két éve agyonvertek és kiraboltak egy idős asszonyt a Pest megyei Monoron. A három cigány férfi pere hétfőn folytatódott a Pest Megyei Bíróságon, ahol nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt kell felelniük.
A vádirat szerint K. Zsolt, F. Ernő és K. Attila szipuzott, zacskóból hígítót szívott, majd bódult állapotban lopni indultak a településen. Az ügyészség szerint a nyolcvanéves, egyedül élő F. Lajosné észrevette, hogy idegenek mentek be a házába. Mikor kiment az épületből, F. Ernő többször, nagy erővel megütötte a fején egy vascsővel, a sértett a helyszínen belehalt koponyasérüléseibe. A rablók televíziót, szamovárt, egy faliképet, tányérokat és telefont zsákmányoltak az áldozattól, s azokat főképp a kocsmában adták el néhány ezer forintért.
K. Zsolt a bűncselekmény elkövetésekor fiatalkorú volt, de már van gyermeke és élettársa, F. Ernő lánya. Az áldozat a televízióban rejtegette megtakarított pénzét, 900 ezer forintot, de azt a terheltek nem találták meg, a készüléket úgy kótyavetyélték el, hogy nem tudták, mit rejt.
A nyáron kezdődött büntetőperben a vádlottak először nem kívántak vallomást tenni Szalay Csaba büntetőtanácsa előtt, majd mindannyian igyekeztek egymásra kenni a gyilkosságot. A csoport tagjainak korábbi szembesítése eredménytelen volt, a terhelteken ugyanakkor nem látszott, hogy megbánták tettüket. K. Zsolt jelezte a bíróságnak, F. Ernő többször üzent neki a tököli börtönbe, hogy vállalja magára a gyilkosságot, mert fiatalkorúként enyhébb büntetésre számíthat. Az idősebb férfi viszont azt állította, hogy K. Zsolt életveszélyesen megfenyegette őt. A büntetőper kezdetén a bíróság többször visszautasította a terheltek kéréseit, hogy a tárgyalóteremben megjelent népes családjuk nyilatkozataival támaszthassák alá kusza történeteiket. A vádirat szerint F. Ernő volt a bűncselekmény tippadója, ő javasolta társainak, hogy lopják meg az idős asszonyt.
A többszörösen minősített bűntettet a törvény igen szigorúan bünteti, így F. Ernőnek jó oka volt, hogy a hétfői tárgyaláson vallomást tegyen saját védelmében. A terhelt azonban nyilatkozatában a korábban elmondottakat ismételte meg, azt állította, hogy nem járt a rablógyilkosság helyszínén. Pillanatokkal később már beismerte, hogy azért indultak útnak, mert – megrendelésre – egy szemeteskukát akartak lopni, s ő korábban látott egy újat F. Lajosné házánál. A vádirat tartalmazza, hogy a csoport tagjai elzavarták az udvarról a sértett kutyáit, és lekapcsolták a villanyórát, az asszony épp ezért jött ki az épületből zseblámpával a kezében.
Szalay Csaba többször felolvasta F. Ernőnek a nyomozáskor, majd az előzetes letartóztatásáról döntő bíróság előtt tett vallomásait. Ezek teljes ellentmondásban voltak hétfői nyilatkozataival, mivel korábban a terhelt – a gyilkosságot kivéve – részletesen beszámolt arról, hogy milyen értékeket vett magához az áldozat házában. F. Ernő utóbb azt állította, hogy őrizetbe vétele után annyira félt, hogy minden elé tárt dokumentumot aláírt, mert azt hitte, akkor kiengedik. A vádlott szerint ő soha nem mondott olyanokat, amik a jegyzőkönyvekben szerepelnek, s mivel büntetlen előéletű, járatlan volt abban, hogy mit kell bevallania, és mit nem. Szalay bíró kérdésére, hogy később, a többszöri iratismertetéskor miért nem módosította korábbi vallomásait, azt felelte: félelmében nem tette.
A férfi ellen egy szintén Monoron elkövetett rablás miatt is büntetőeljárást indítottak a hatóságok, utóbbi ügyet egyesítették a büntetőperben az említett rablógyilkossággal. A vádlottakról készült szakértői jelentés szerint K. Zsolt és F. Ernő enyhe fokú személyiségzavarban szenved, K. Attila pedig függővé vált a szipuzástól, bódult állapotban különösen agresszívnek számít.
origo.hu
Házasság első látásra – fogorvosi székben ülve lángolt fel a szerelem?
