Kétharmad kell a legfőbb ügyész megválasztásához

A jövőben a legfőbb ügyész megválasztásához kétharmados parlamenti többség kell, és interpelláció helyett csak kérdés intézhető hozzá az Országgyűlésben – tartalmazza egyebek között a hétfőn elfogadott alkotmánymódosítási javaslat.• „Az MSZP volt a legviccesebb” + Képek

A Ház 308 igen szavazattal, 57 nem ellenében fogadta el a kormány október elején kezdeményezett alkotmánymódosítási indítványát. A javaslatot a Fidesz és a KDNP mellett a Jobbik is támogatta. A módosítás célja az indoklás szerint, hogy megerősítse az ügyészség alkotmányos helyzetét, megreformálja a jogalkotási eljárást és szabályozza a jogalkotás rendjét. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a legfőbb ügyésszel kapcsolatos módosítást azzal indokolta, hogy az interpelláció alapvetően a kormány ellenőrizhetőségét szolgálja.

Az alkotmánymódosítás rögzíti, hogy a jogszabályokat a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában ki kell hirdetni és egyértelművé teszi, hogy a köztársasági elnök feladata a törvények aláírása, de a lapban való megjelenítése már nem az ő felelőssége. Bekerül az alaptörvénybe, hogy a kormányfő a miniszterelnök-helyettest rendeletben jelöli ki, ahogyan megjelenik az alaptörvény szövegében a kormánymegbízotti cím is. A módosítás alapján az együttes miniszteri rendeletet ezentúl olyan váltja fel, amelynek formailag egyetlen tárcavezető a kibocsátója, de a többi érintett miniszter egyetértése nélkül nem alkotható meg.

A Ház előtt lévő új PSZÁF-törvénnyel összhangban az alkotmányba is bekerül, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete alkotmányi jogállással, jogalkotási hatáskörrel rendelkező szerv. Elnöke rendeletet adhat ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. A javaslat a hatályos törvényi szabályozással azonos módon rendezi a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének és alelnökeinek kinevezési rendjét.

A szabálytalan építkezések feltárását segíti elő többek között a területfejlesztési törvény, amelyet hétfőn fogadott el a parlament. A képviselők 264 igen szavazattal, 99 nem ellenében hagyták jóvá a jogszabályt, amelyet mindhárom ellenzéki frakció elutasított.

A területfejlesztési törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosításával kapcsolatos előterjesztés egyik célja, hogy elősegítse a szabálytalan építkezések feltárását. A jogszabály egyúttal lehetővé teszi a közterület „nem rendeltetésszerű” használatának megtiltását, s létrehozza az építésügyi monitoring rendszert. Ezzel lehetővé válik egy olyan elektronikus nyilvántartási rendszer kialakítása, amely az egyes területek, építmények térbeli jellemzőit tartalmazza. A jogszabály az épített folyamatok figyelemmel kísérését, a szabálytalan építkezések hatékonyabb kiszűrését is lehetővé teszi.

Az Országgyűlés azt az adótörvényekhez benyújtott módosító javaslatot is elfogadta, amely a biztosítottak és a nyugdíjas vállalkozók által fizetendő nyugdíjjárulék mértékét 9,5 százalékról 10 százalékra emeli. A bruttó bért terhelő nyugdíjjárulék fél százalékponttal történő megemelése mintegy 40 milliárd forinttal növeli a költségvetés bevételeit.

A számvevőszéki és költségvetési bizottság javaslatát Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője szombaton azzal indokolta, hogy a nyugdíjjárulék-emelésből befolyó pluszpénzből a legalább negyvenéves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba vonulását fedeznék. Az MSZP, a Jobbik és az LMP elutasította a járulékemelést célzó indítványt.

(MTI)