Ha e két irányra mint egy egység egymást erősítő két felére tekintenek az európai politikusok, akkor az minden érintett javát szolgálja – tette hozzá Kövér László, és arra kérte a házelnököket: az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatára szolgáló következő időszakban munkálkodjanak együtt Magyarországgal azon, hogy a keleti partnerség az őt megillető helyet foglalja el ebben a politikában.
„Helyettesíthetik a déli országok a keleti országokat és viszont? Hadd éljek egy kicsit erős hasonlattal: helyettesíthetik a mediterrán gyümölcsök a jóféle kelet-európai gyümölcspárlatokat? Ugye, hogy inkább kiegészítik egymást?” Az unión belül ránk, kelet-közép-európai tagállamokra hárul a feladat, hogy nyugat-európai társainkkal megértessük a keleti partnerekkel fenntartandó kapcsolatok fontosságát – mondta a magyar parlamenti elnök.
Kövér emlékeztetett arra, hogy a keleti partnerség második csúcstalálkozóját az EU soros elnökeként Magyarország rendezheti meg 2011 májusában. Ez lesz a magyar elnökség egyik legjelentősebb eseménye, amelyhez kapcsolódóan Budapest számos előkészítő és kísérő rendezvényt szervez, egyebek mellett a kis- és középvállalatok helyzetével foglalkozó üzleti konferenciát vagy a média és a civil társadalom szerepét vizsgáló beszélgetéssorozatot – mondta Kövér László.
A keleti partnerség megalakulása óta számos előrelépés történt a hat partnerországgal (Ukrajna, Moldova, Fehéroroszország, Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán) fenntartott kapcsolatokban. Az együttműködés azonban nem mindig volt zavartalan. Egyes partnerországok – például Ukrajna és Moldova – előrébb járnak, mint a többiek, ezért gyorsabban haladnak a velük folytatott tárgyalások a társulási megállapodásról és a vízummentességről – mondta a varsói találkozó zárónapján az Országgyűlés elnöke.
(MTI)
origo.hu
Mesterségem címere – felismeri, melyik foglalkozásról van szó?
