A politikus hétfői parlamenti sajtótájékoztatóján hozzátette, reméli, legkorábban jövő kedden már végszavazást tarthatnak a 98 százalékos különadóra, az alkotmány módosítására és az Alkotmánybíróság (AB) hatáskörére vonatkozó indítványokról. Kijelentette, a „pofátlan végkielégítésekre” vonatkozó választási ígéretből nem lehet engedni. Megjegyezte, hogy miután 2006-ban és 2010-ben is szabadságmegváltást kapott, ezért ő is érintett az ügyben, ugyanis ezek a pénzek is a 98 százalékos különadó alá esnek.
Emlékeztetett arra, hogy négy pontban javasolta módosítani a különadóról szóló törvényt. Eszerint a nyugdíjba vonulókra az nem vonatkozna. Emellett az állami vezetők esetében továbbra is bruttó kétmillió forintos határt húznának meg, amibe beletartozna a szabadságmegváltás is. Egyébként 3,5 millió forint lenne a határ, de ebbe nem tartozna bele a szabadságmegváltás. Hozzátette, hogy a javaslat a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre vonatkozna és 2011 március végéig kellene befizetni a törvény által előírt összegeket.
Kérdésre válaszolva azt mondta, még zajlanak a számítások, hogy mekkora bevételt eredményezne a 2005. január 1-jére vonatkozó módosítás, de véleménye szerint az „súlyos milliárdokra” rúgna. Egyelőre azt sem tudta pontosan megmondani, hogy hány embert érint a változtatás, de szavai szerint a teljes politikai elitre vonatkozni fog. Hozzátette, arra is javaslatot tesz, hogy ennek a különadónak határozzák meg a kiszámítási alapját és az ötéves időtartam is belekerül az alaptörvénybe.
Az Alkotmánybíróság hatáskörére vonatkozó javaslatról azt mondta, hogy azt hatalmas vita kísérte, habár azt ő „sokkal inkább elit értelmiségi vitának” fogja fel, mint a társadalom széles közvéleményét megmozgatónak. Közölte, hogy mérlegelte a megfogalmazott érveket, ezért azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy ne kösse össze a népszavazással az AB hatáskörének újragondolását vagy az alkotmány módosítását.
Hangsúlyozta, azt fogja javasolni, hogy bizonyos alapjogok, például az élethez való és az emberi méltósághoz való jog, illetve a szólásszabadságot és a véleménynyilvánítást érintő költségvetési, adó-, járulék-, vám- és illetéktörvények esetében mindenkinek legyen lehetősége arra, hogy kontrollt kérjen. Arra a kérdésre, hogy így az Alkotmánybíróság dönthet-e a magán-nyugdíjpénztári járulékokról, azt felelte, hogy ezt a kérdést majd a testület dönti el, mert bizonyos alapjogok tekintetében felülbírálhatják a törvényhozókat.
(MTI)
origo.hu
Csak kevesen válaszolják meg mind a 7 találós kérdést helyesen – Önnek sikerül?
