Tekintse meg a HírTV felvételét!
Matolcsy György bejelentette: „a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer (...) megszűnik, a három pillérből, kettő, az állami és az önkéntes marad”. Hozzátetette azt is, hogy a kormány véleménye szerint a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer zsákutca. A felhalmozott magán-nyugdíjpénztári vagyon kisebbik részét, a nyugdíjbiztosítási alap hiányának kiegyenlítésére fordítja a kormány, jövőre 530 milliárd forintot, 2012-ben 250 milliárd forintot, a többit az államadósság csökkentésére, ami középtávon évi 300-400 milliárddal csökkenti a költségvetés kamatterheit — magyarázta a miniszter.
Matolcsy György elmondta: a következő napokban nyilvánosságra kerül, hogy milyen feltételek mellett működhetnek a jövőben a magánnyugdíjpénztárak, és „sem a belépés, sem a maradás nem lesz kötelező, (...) a feltételek változni fognak”. Jelezte azt is, hogy a befizetett összeg maradéktalan kifizetésére vonatkozó eddigi állami garancia megszűnik.
A miniszter megfogalmazása szerint a Magyarországon középtávon kialakuló új adórendszer lényege az alacsony adóterhelés, az európai szintű forgalmi adó és a szélesedő adóbázis. A költségvetés szempontjából az egykulcsos, 16 százalékos szja-t és a csökkenő, 2013-ig 10 százalékra mérséklődő társasági adót három forrásból lehet egyensúlyba hozni: a gazdaság fehérítéséből, a 4-6 százalékra gyorsuló gazdasági növekedés nyomán befolyó többlet adóbevételekből és a beinduló strukturális reformokból.
A közel száz tételből álló strukturális reformot a jövő év februárjában jelenti be a kormány, s ennek révén 600-800 milliárd forint megtakarítás érhető el – mondta Matolcsy György. A jelzett átalakítások nyomán, amelynek része a nyugdíj-, illetve egészségbiztosítási járulék mérséklése is, a 2009. évi 39,5 százalékos, GDP arányos adócentralizáció, 2010-ben 38 százalékra, jövőre 36 százalékra, 2014-re pedig 33 százalékra csökken – vezette le Matolcsy.
500 milliárd maradhat a vállalkozásoknál
Jelenleg a GDP 6,5 százalékába, évi 1800 milliárd forintba kerül az adóadminisztráció, annak 25 százalékos csökkentésével 500 milliárd forinttal több maradna a vállalkozásoknál – mondta Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke a Napi Gazdaság kedden rendezett budapesti adókonferenciáján.
Vannak olyan európai országok, így Finnország és Svédország, ahol a GDP 1,5 százalékából is kijönnek az adóadminisztrációra fordított költségek. A helyzet nem reménytelen – mondta Zara László – Hollandia példáját felhozva, ahol az ország EU-s elnökségének idején határozták el, hogy csökkentik a költségeket és a GDP 4,5 százalékáról annak felére csökkentek az adóadminisztrációs költségek.
Számítások szerint, ha a magyar adóadminisztráció GDP arányosan 6,5 százalékos költségét 25 százalékkal lehetne mérsékelni, akkor a jelenlegi 1.800 milliárd forintos ráfordításból 500 milliárd a vállalkozásoknál maradna – közölte az Adótanácsadók Egyesületének elnöke.
A folyamatot gyorsítaná, ha az EU elfogadná azt a már 2009 végén elkészült, de még mindig nem elfogadott irányelvet, amely szerint csak egyszerűsített – kettős könyvelést kizáró – mérlegbeszámolóra köteleznék azokat a vállalkozásokat, amelyek 10 főnél kevesebbet foglalkoztatnak, mérlegfőösszegük nem haladja meg a 140 millió forintot (500 ezer euró), árbevételük pedig nem több 280 millió forintnál (1 millió euró). A magyar vállalkozások 95 százaléka esne bele ebbe a körbe – jelezte Zara.
(MTI)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!