A cseh jegybanki alelnök elmondta: Csehországban a központi bank 6 negyedéves intervallumon inflációs célkövető rendszert érvényesít, az inflációs cél 2 plusz-mínusz 1 százalékpont. Mojmír Hampl kiemelte: a cseh jegybank vezetésének célja, hogy a nemzeti bank saját monetáris eszközeivel érje el az országban a pénzügyi stabilitást. Az alelnök arról is szólt, hogy a Cseh Nemzeti Bank a napokban változtatta meg a GDP alakulására vonatkozó prognózisát. Ismertette: a cseh jegybank megemelte GDP-növekedési várakozását az idei évre, ami azt jelenti, hogy az eddigi 1,6 százalékos GDP-bővülés helyett most 2,3 százalékos növekedést valószínűsít. A jövő évre vonatkozóan azonban csökkentette a várt GDP-bővülést, az eddigi 1,8 százalék helyett, jelenleg már csak 1,2 százalékot valószínűsít a cseh jegybank elemzői csapata 2011-re.
A jegybank indoklása szerint bár a gazdaság már kijött a recesszióból, teljesítménye mindenekelőtt a költségvetési megszorítások miatt csökken majd jövőre, és élénkülésre csak 2012-ben lehet számítani. Elemezte: korábban a jegybanki szakértők szerint a cseh gazdaságot a „W” jellegű növekedés jellemezte volna, most az elemzők szerint a második gazdasági visszaesés mélypontja magasabban szinten lesz, vagyis a gazdasági visszaesés második szakaszában kisebb lesz a hanyatlás, mint az első ütemben. Az inflációt tekintve 2 százalék alatti inflációt várnak a cseh jegybanki szakértők a következő 6 negyedéves időszak alatt – mondta a Cseh Nemzeti Bank alelnöke.
Az osztrák Erste Csoport tulajdonában lévő Ceska Sporitelna elnök-vezérigazgatója magyar újságíróknak elmondta: Csehország három legnagyobb bankja között van a Ceska Sporitelna, melynek jelenleg 665 fiókja van. Az összesen 39 bankból álló cseh bankszektorban a legtöbb mutató alapján a piac mintegy kétharmadát uralja ez a három nagybank, közülük is betét-, hitel- és eszközállományát tekintve az Erste leánybankja a legjelentősebb. A Ceska Sporitelnának több mint tízezer alkalmazottja van, a hitelintézet összesen 5,3 millió ügyfelet szolgál ki.
Gernot Mittendorfer elnök-vezérigazgató elmondta, hogy 2005–2007-ben Csehországban is évi 25 százalék fölötti ütemben nőtt a lakosság hitelállománya, amiben az adózás is szerepet játszott. A magyar bankokra jellemző jóval száz százalék feletti hitel-betét arány nem tapasztalható Csehországban. A pénzintézetek esetében a nagy hitelkereslet sem eredményezte azt, hogy a bankok hitelállománya fölötte lett volna a betétállománynak, a csehek ugyanis sokkal inkább megtakarítanak, mint hitelből költekeznének. Kiemelte: a hitelportfólió a válság hatására itt is nagymértékben romlott. Mivel azonban a lakosság esetében 1 százalék körüli a devizahitel-állomány, a hitelportfólió romlása mérsékelt szinten maradt. Az idei év vegyesnek mondható a hitelezést tekintve: a lakossági hitelállomány a tavalyi visszaesés után idén már 7 százalékkal nőhet, a vállalati üzletág teljesítménye azonban továbbra is csökken, így összességében stagnálás figyelhető meg – elemezte Gernot Mittendorfer.
A javuló hitelezési környezet csökkenő céltartalékolást jelent a bankok számára, az Erste cseh leánybankjánál már az év első negyedévében tetőzött a céltartalék-állomány. A nem teljesítő hitelek céltartalék-fedezettsége 66 százalékos. Az elnök-vezérigazgató kiemelte: a nehéz helyzetbe került adósok számára igyekeznek olyan megoldást találni, amely a Ceska Sporitelnának és az adósnak is megfelel.
Jana Krajcova, a Ceska Sporitelna közép- és kelet-európai makroelemzője elmondta: az Európai Unió átlagához képest meglehetősen nagy az ipari szektor részaránya a cseh GDP-ben, ezen belül is az exportra termelő vállalatok jelentik a gazdaság motorját. Elmondta: nyitott gazdaság Csehország, hisz a cseh export mintegy nyolcvan százalékát adja a GDP-nek, a GDP 5-7 százaléka az autógyártásból származik. Az ország fő kereskedelmi partnere Németország (az export 33 százaléka oda irányul), ám ezen keresztül a teljes világgazdaság teljesítményével rendkívül szorosan összefügg az ország GDP-je. Csehország Európa egyik legkevésbé eladósodott országa, az államadósság mintegy negyven százaléka jelenleg a 2010-re várható GDP-nek.
Jana Krajcova kifejtette: Szlovákia, Csehország, Horvátország, Magyarország és Románia együttesen is csak a hetven százalékát adja Görögország adósságának, a régió sokkal jobb helyzetben van, mint Dél-Európa. Kifejtette: az állami költségvetés azonban Csehországban is strukturális problémákkal küzd. Az idén megválasztott jobbközép kormány elkötelezett abban, hogy egyes reformintézkedéseket meg kell tenni, aminek ugyan lehet negatív növekedési hatása, ezzel együtt a 2009-es 4 százalékos GDP-visszaeséssel szemben idén 2,2 százalékos GDP-növekedést várnak. Ismertette: a cseh bankszektor külső nettó finanszírozási pozíciója pozitív, elsősorban a kedvező hitel-betét aránynak köszönhetően.
(MTI)
origo.hu
Rejtélyes tragédia a Dunán – holtan találták meg a férfit
