Nincs szükség a „kádertemetőkre”

Napirend előtt a civilekről, a felsőoktatási törvény koncepciójáról, az elszámoltatásról beszéltek, valamint megemlékeztek egy közelmúltban elhunyt parasztpárti politikusról a képviselők kedden a parlamentben.

Ertsey Katalin LMP-s képviselő napirend előtti felszólalásában a civilek jogorvoslati lehetőségeinek elvonása és forrásainak szűkítése ellen emelt szót. Rétvári Bence államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány sok téren bővíti a civilek lehetőségeit, például a jogalkotásban való részvételt illetően. Szerinte pazarlóan, magára túl sokat kötve működik a Nemzeti Civil Alapprogram. A kormány eltökélt a változtatásban – szögezte le, a célok között például a támogatás egyszerűsítését, átláthatóvá tételét, a rendszer kiszámíthatóvá tételét jelölve meg. Bejelentette, hogy a kormány 2011-ben törvényjavaslatot terjeszt a Ház elé a szektor működésével összefüggésben. Rögzítette, a kabinet a kormányzásba is beleszólni képes, stabil és erős civil társadalomban érdekelt.

A felsőoktatási koncepció volt terítéken

Vonják vissza a tervezetet! – szólította fel a felsőoktatási törvény koncepcióját bíráló felszólalásában az oktatási kormányzatot Hiller István szocialista honatya, aki úgy értékelt: a kereszténydemokrata oktatáspolitika ezen kísérlete téves, a felsőoktatásnak nincs hasznára és határozottan káros Magyarország számára. A koncepcióból kiolvasható legfőbb mondanivaló szerinte úgy összegezhető: kevesebb hallgató legyen a felsőoktatásban, 5-7 év alatt 100 ezerrel csökkenjen a hallgatóság létszáma.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár rámutatott: „nem néhány politikus dugta össze a fejét”, hanem a legilletékesebbeket, a magyar professzori kar javát hívták össze az előkészítés során. Leszögezte, nincs létszámcsökkentésre vonatkozó utalás a koncepcióban, egy konkrét adat van az anyagban, az, hogy az államilag finanszírozott férőhelyek számát a mindenkori érettségiző létszám 45 százalékában határozzák meg, plusz-mínusz 5 százalék eltéréssel. A felsőoktatási intézmények mellett működő gazdasági tanácsokra – amelyeket Hiller István ismertetése szerint „kádertemetőként” szolgáló testületeknek nevez az egyik, a kormány számára készült, az interneten hozzáférhető előterjesztés – nincs szükség az államtitkár szerint. Azt mondta, azok az államnak százmillió forintjába kerültek, ugyanakkor tényleges hasznot nem hajtottak, nincs rájuk szükség, bár – mint fogalmazott – „működhetnek, önkéntes alapon, társadalmi alapon”.

Hogy áll az elszámoltatás?

Legyen végre elszámoltatás, ne csak az elmúlt nyolc év, hanem az elmúlt húsz év nemzetellenes bűneiért! – szorgalmazta Gaudi-Nagy Tamás. A jobbikos képviselő hiányolta az „igazi áttöréseket” az elszámoltatásban. Rétvári Bence is fontosnak nevezte, hogy az emberek hite ne inogjon meg a demokráciában és elszámoltassák a jogtalan előnyökhöz jutottakat. Rámutatott arra, hogy ennek érdekében alakult meg a 13 parlamenti albizottság és indultak eljárások, történtek már eddig is letartóztatások. Rögzítette, hogy a kormány az erős állam és a közérdek képviseletének híve.

Az eredményekről szólva – számos esetet sorolva – kitért egyebek között arra, hogy a Bábolnai Ménesbirtok Kft.-vel szemben vádemelési szakban van az eljárás hűtlen kezelés miatt, a sukorói telekcsere ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség nyomoz, itt is hűtlen kezelés és hivatali visszaélés a vád, a moszkvai kereskedelmi kamara értékesítése ügyében szintén folyik az eljárás, nyomozati szakban van az MTV-székház eladásának ügye, és a Genexpo Kft., valamint az Omninvest ellen is feljelentés érkezett.

Horváth János S. Szabó Ferencre emlékezett

Horváth János (Fidesz) az idén október 23-án elhunyt S. Szabó Ferencre emlékezett, az 1945-ös Nemzetgyűlés tagjára, arra a politikustársára, aki 1956-ban a Petőfi Párt néven újjáalakuló parasztpárt főtitkárhelyettese volt.

(MTI)