Répássy: A bírósági eljárások gyorsítása mindenkinek az érdeke + Képriport

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára szerint gyakrabban kellene az előzetes letartóztatás fenntartásának indokoltságát megvizsgálni. Répássy Róbert csütörtökön egy parlamenti albizottsági ülésen az előzetes letartóztatás elrendelésével és végrehajtásával kapcsolatos jogi szabályozásról beszélt.

Az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának ellenőrző albizottsága kihelyezett ülésén, a X. kerületi Kozma utcai Budapesti Fegyház és Börtönben az államtitkár arra mutatott rá, hogy a bírósági eljárások gyorsítása a kormányprogram része. Mint fogalmazott, az eljárások gyorsítása közérdek, a terheltek érdeke, továbbá költségvetési érdek is egyben. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az előzetes letartóztatás elrendelése és meghosszabbítása szoros összefüggésben van a nyomozás határidejének meghosszabbításával és a nyomozás elhúzódásával.

Mint fogalmazott, az a tapasztalat, hogy a nyomozás határidejét, a nyomozás időszerűségét lazábban kezelik, amennyiben az előzetes letartóztatás meghosszabbítását a bíróság elrendeli. Hozzátette: nagyon sok esetben tapasztalható az, hogy az előzetes letartóztatás határidejéhez igazítják a nyomozási cselekményeket. Az államtitkár közölte: ezt a gyakorlatot szeretnék megszüntetni. Ennek az egyik eszköze lehet például, hogy „időben sűrűbben” kellene az előzetes letartóztatás fenntartását megvizsgálni. Elmondta, a jogalkotás során lehetne egy másik irány is,; eszerint nem lehetne olyan okokra hivatkozni az előzetes letartóztatás meghosszabbításánál, amely alapján azt az első alkalommal elrendelték, ha a nyomozó hatóság ki tudná küszöbölni azokat.

Arról is beszélt, hogy a nyomozás elégtelenségének „lehetnek és legyenek” olyan következményei, amelyek az előzetes letartóztatás megszüntetését eredményezik. Répássy Róbert emlékeztetett arra is: korábban az igazságügy felügyelte a büntetés-végrehajtást. Ennek kapcsán úgy fogalmazott: „az elmúlt évtizedekben a büntetőpolitika a börtönviszonyok foglya volt”, mert a legtöbb igazságügy miniszter a büntetőpolitikát úgy alakította, ahogyan a börtönviszonyok azt a számára „generálták”. Ugyanaz a személy volt a felelős a kormányzati politikában a börtönügyért és a büntetőpolitikáért – mutatott rá.

Megjegyezte azonban: kis szépséghiba csúszott azonban a mostani „konstrukcióba”, mert a szabálysértési jogalkotásért való felelősség a Belügyminisztériumhoz került, így végül „a börtönviszonyokat felügyelő miniszter mégiscsak azzal szembesült, hogy a szabálysértési jogalkotással összefüggő döntések a börtönviszonyokra is hatással vannak”. Mint mondta, a belügyminiszter tehát „nem úszta meg” az említett kettős felelősséget.

Az ülésen Kökényesi Antal bv altábornagy, országos bv-parancsnok egyebek mellett arról beszélt: az egyes fogva tartottak ma mintegy 8 ezer forintba kerülnek naponta a költségvetésnek. Elmondta, jelenleg 16 500-an vannak előzetesben a bv-intézetekben, és az elmúlt években ezerrel nőtt a számuk. Jelezte azt is, az intézményekben a „telítettségi mutató” ma 134 százalékos.

(MTI)