Jávor Benedek (LMP), az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnöke azt hangoztatta, hogy a biológiai sokféleség megőrzése az idén kiemelt fontosságú, tekintettel arra is, hogy az idei év a biodiverzitás nemzetközi éve. A bizottsági elnök azt is aláhúzta, hogy a jövőben erre a kérdés-, illetve feladatkörre több pénzt kellene szánni, és pártja ezt szorgalmazni is fogja. Jelezte azt is, hogy mind a kormányzati, mind a törvényhozási, mind pedig a civil szférának szorosabban együtt kell működni a lehetőségek minél jobb kihasználásában ezen a területen.
Tízéves program készül
Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára az üggyel kapcsolatban azt húzta alá, hogy át kell alakítani a környezethasználat rendszerét annak érdekében, hogy a biodiverzitás megőrzése, illetve a csökkenés megállítása súlyának megfelelő módon szerepeljen a most kialakítandó tárca stratégiában. Utalt arra, hogy a Vidékfejlesztési Minisztériumban most dolgozzák ki azt a tíz évre szóló agrár-, vidék- és környezeti stratégiát, amelynek része a biodiverzitás és a genetikai alapok megőrzése.
Jelezte: a stratégia várhatóan a jövő év elején készül el, amelyet két-három hónapos társadalmi vita, azaz nemzeti konzultáció követ, majd a vita lezárultával a kormány elé kerül a minisztériumban kidolgozott és a társadalmi vitában kiérlelt vitaanyag. Ezt követően május táján kerülhet sor arra, hogy a stratégia fontosabb elemeit törvénytervezetben rögzítsék és azt az Országgyűlés elé terjesszék.
Az államtitkár az MTI kérdésére válaszolva közölte: a magyar genetikai alapok megőrzésére mintegy 730 millió forintot szán a mostani vidékfejlesztési kormányzat a jövő évi költségvetésben, amely mintegy 300 millió forinttal több, mint az előző, azaz az idei büdzsében volt. Ángyán József kitért arra is, hogy az általa képviselt tárca szorosabb kapcsolatot kíván ápolni a jövőben a civil szervezetekkel. Ennek érdekében negyedévente civil fórumokat tartanak majd a Vidékfejlesztési Minisztériumban. Emellett létre kívánják hozni az úgynevezett zöldvidékhálózatot is, valamint a jövő év elejétől elkezdi munkáját a minisztériumban az ügyfélszolgálati iroda is.
Széles körű felelősség
Fülöp Sándor, a jövő nemzedék országgyűlési biztosa arról beszélt, hogy a biodiverzitás megőrzésének, illetve a csökkenő folyamat megállításának érdekében fontos a nyitott kormányzás létrehozása ezen a területen. Megemlítette, hogy a Földön jelenleg 20-30 percenként tűnik el egy faj a létező 13 millió fajból. Szerinte meg kell állítani azt az utóbbi 10-15 évben fel-felbukkanó folyamatot, amely a jogalkotásban a civil szervezetek véleményének visszaszorítására törekszik.
Halmos Gergő, a Magyar Madártani Egyesület ügyvezető igazgatója annak a véleményének adott hangot, hogy paradigma-, azaz szemléletváltásra van szükség a szóban forgó területen annak érdekében, hogy a civilek hangja és véleménye minél inkább beépüljön a biodiverzitás megőrzésének programjába.
Újságírói kérdésre válaszolva, amely azt feszegette, hogy mi a véleménye a fenntartható fejlődés bizottsági elnökének arról, hogy a Mal Zrt. privatizációs szerződése az éjszaka nyilvánosságra került, Jávor Benedek arról beszélt: ebből kitűnik, a környezetvédelem területén a cég nem tett meg mindent a kolontári katasztrófa megelőzése érdekében. Szerinte azonban ez az ipari baleset rávilágít arra is, hogy ez ügyben a felelősség kérdése szélesebb körű, mint maga a Mal Zrt. felelőssége. Mindehhez Ángyán József hozzátette, a rablóprivatizáció nagy károkat okozott, és ezért az e folyamatban részt vevőknek magánvagyonukkal is felelniük kell az esetlegesen okozott károkért.
(MTI)
origo.hu
Itt van Orbán Viktor sistergő válasza a hungarofób Manfred Webernek
