Fazekas Sándor elmondta: az állami beruházásoknál olyan műszaki megoldásokat kell alkalmazni, amelyek megszüntetik a belvizeket és csökkentik az árvízcsúcsokat. Ezáltal lehetővé teszik, hogy a hirtelen nagy esők, az árhullámok elvonultával hátramaradt vizeket hasznosítani lehessen a vidékfejlesztésben, így a mezőgazdaságban, a termőterületek öntözésében, a halgazdaságok és a csónakázótavak vízellátásában, a turizmus vonzerejének növelésében.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy az ENSZ 2010-et a biológiai sokszínűség évének nyilvánította, amivel olyan jövőképet igyekszik felvázolni a Föld országai előtt, ahol az ember és a természet harmóniában él, a természet értékeit nem fenyegeti kipusztulás. A Kőrös-ér belvízi főcsatorna rekonstrukciója jó példát ad erre a törekvésre. A 40 kilométer hosszú, a környék vizeit összegyűjtő, a Tiszába torkolló csatorna korszerűsítése során a nyomvonalat kanyargóssá tették, miáltal a valaha volt élőhelyek megerősödhetnek, a ritka növény- és állatvilág új erőre kaphat.
A csatorna Nagykőröshöz közeli 4 kilométeres szakaszát a felszín alá vitték, így a felette lévő többhektárnyi terület felértékelődött, a helyiek zöld kirándulóközponttal gazdagodtak. A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság által megvalósított mederszabályozás a környék 32 ezer lakosának életminőségét javítja – hívta fel a figyelmet Fazekas Sándor.
(MTI)
origo.hu
Jogerős Karácsony Gergely pride-parádéjának betiltása
