A rendőrökön csattan az ostor?

A Frankfurter Allgemeine Zeitung beszámol egy fontos alkotmánybírósági döntésről és az azt követő pártreakciókról. A Focus pedig a rendőrök mind élesebb elégedetlenségéről ad hírt.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív frankfurti napilap Törvényes az adó-CD-k megvásárlása című cikkében ismerteti a karlsruhei alkotmánybíróság döntését és az azt követő reakciókat. A német államnak joga van az adóvisszaélések elkövetőinek megvásárolt CD-it nyomozati tevékenyégében felhasználni, még akkor is, ha az információhoz jogtalanul jutott hozzá. Kedden így döntött az alkotmánybíróság, s ezzel a nemzetközi vitában is egyértelműen állást foglalt. A szövetségi pénzügyminisztérium az alkotmánybírósági ítélet által megerősítve látja jogi felfogását. „Számunkra döntő kérdés, hogy a megvásárolt adatokat bizonyítékként legyen szabad felhasználni a büntetőeljárások során” – nyilatkozta egy minisztériumi szóvivő. Az SPD politikusai szerint a döntés a becsületes adófizetők győzelmét jelenti, egyúttal az FDP-politikusok vereségét, akik minden jogi csűrés-csavarást megpróbáltak, hogy megnehezítsék a bűnözők üldözését. A döntés oka egy házaspár panasza volt, akiknek a lakását 2008-ban a bochumi bíróság utasítására átkutatták. A gyanút liechtensteini információkra alapozták, melyeket a szövetségi hírszerzés megvásárolt és továbbított az adóhivatalnak. A párt azzal gyanúsították, hogy 16 440 és 24 000 euró értékben adót csalt. Az érintettek panasszal éltek a házkutatási parancs ellen, mert szerintük az ellentétes a nemzetközi joggal és a beszerzett információk felhasználása ütközik a német jogszabályokkal. Miután a bochumi tartományi bíróság elutasította a panaszt, most az alkotmányos panaszuk is eredménytelen maradt.

Focus (focus.de)

A müncheni hírmagazin A rendőrök a nemzet pofozózsákjainak érzik magukat című cikkében foglalkozik egy lesújtó adatokat közlő tanulmány tanulságaival. Különösen tüntetéseken érzik úgy magukat a rendőrök, hogy rajtuk csattan az ostor a politika mulasztásai miatt, nyilatkozta Christian Pfeiffer, Alsó-Szászország Kriminológiai Kutatóintézetének igazgatója. Az intézet tíz tartományból 21 000 rendőrt kérdezett meg. Pfeiffer kedden ismertette az azzal a 2600 rendőrrel készített beszélgetést, akik megsebesültek és legalább egy napig szolgálatképtelenek voltak. Az elkövetők 40 százaléka a tanulmány szerint külföldi gyökerekkel rendelkezik, ez a nagyvárosokban eléri az 52 százalékot. Az megengedhetetlen, hogy ezek a csoportok saját szabályokat teremtenek és magukat a jogállamon kívülre helyezik, nyilatkozta Bernhard Witthaut, a rendőrszakszervezet (GdP) elnöke. Már az egyenruha viselése is túl nehéz a rendőrök számára. „Ők a gyűlölt állam jelképei, s ebben a szerepükben nem tisztelik őket” – fogalmazott Witthaut. Uwe Schünemann (CDU), Alsó-Szászország belügyminisztere azt követelte, hogy keményebben büntessék a rendőrség ellen támadókat. „A rendőrre támadás eddigi legnagyobb büntetési tétele két év, ami nem elegendő és három évre kellene emelni.” Egy ilyen tartalmú törvénytervezet már a Bundestag előtt fekszik, de a rendőröket felháborítják a német igazságszolgáltatás ítéletei, hangsúlyozta Pfeiffer. „A rendőrök többsége nem tudja megérteni, hogy miért szüntetik be majd minden harmadik eljárást, vagy miért olyan enyhék az ítéletek.” A rendőrök annak világos jelzését követelték, hogy az igazságszolgáltatás mögöttük áll. Schünemann ebben az összefüggésben a rendőrök elleni támadások például videofelvételekkel történő jobb dokumentációját követelte. Így egyértelmű bizonyítékok gyűjthetők, amik bemutathatók a bíróság előtt.