Die Welt (Welt.de)
A konzervatív német napilap Az adócsalók CD-i az államnak 1,8 milliárdot hoznak című cikkében tudósít egy jónak tűnő befektetésről. A német költségvetés számára jó üzletnek tűnnek a vitatott módon megszerzett CD-k, amelyeken liechtensteini és bankügyfelek adóadatai találhatók. Lapértesülések szerint az adóhivatalok 1,8 milliárd euró utólagos befizetésekre számíthatnak a német állampolgárok részéről, akik eddig tőkejövedelmeiket nem vallották be. Ez derül ki ma még nem publikált adóbecslésekből. Csaknem 1,6 milliárd eurónyi utólagos befizetésre még ebben az évben lehet számítani, 200 millióra jövőre. A szövetségi állam, a tartományok és az önkormányzatok adószakértők megítélése szerint abban is reménykedhetnek, hogy az őszintébb adóbevallással hosszabb távon is növekedni fognak az adóbevételek. A tömeges önfeljelentések következtében az adófizetők a következő években nem tudják azonnal eltitkolni kamatbevételeiket. Az adózó adatait tartalmazó CD az államnak csak néhány millió eurójába került.
Der Spiegel (Spiegel.de)
A baloldali hamburgi hírmagazin Új kenőpénzbotrány a külügyminisztériumban című cikkében tudósít a „soros” vízumbotrányról. A külügyminisztérium eddig szolidnak ismert szervezetnek számított, a német diplomatákat a világ majd minden pontján tisztelettel emlegetik. Most azonban csúf hírek érkeznek, a berlini külügyminisztérium nyilvánvalóan újabb vízumbotrány előtt áll. Több német követség munkatársaira a gyanú árnyéka vetül, hogy nemzetközi embercsempész-hálózatok megbízásából több száz vízumot adtak ki, amiért jelentős összeget csaltak ki. A külügyminisztériumból érkező nyomok alapján nyolc bűncselekményben nyomoz a berlini államügyészség, közte bűnszervezetben elkövetet embercsempészet és korrupció vádjával. Az ügyben érintettek afrikai, dél-amerikai és az egykori Szovjetunió területén fekvő külképviseletek. A vádlottak úgynevezett helyi erők, tehát a konzulátusok helyben toborzott munkatársai. Ők az elmúlt két évben szisztematikusan állítottak ki vízumokat, amelyek nyilvánvalóan hamis adatokon alapultak. Az államügyészség szerint a vízumigénylőknek a normális költségek mellett több száz eurót kellett készpénzben letenniük. Néhány külföldről érkező nőnek, aki ezen a módon érkezett Németországba, a hamburgi bordélyházakban ért véget az útja. A megvádolt alkalmazottakat a helyszínen a szövetségi rendőrség munkatársai kihallgatták és időközben elbocsátották őket. A nyomozók eddig nem találtak arra utaló jeleket, hogy a követség német munkatársai az illegális tevékenységekbe bekapcsolódtak volna. Illetve azt feltételezik, hogy az embercsempészet megbízói Németországban találhatók. Martin Steltner, a berlini államügyészség szóvivője megerősítette az eljárás tényét, ugyanakkor a folyó eljárásokról részletekkel nem kívánt szolgálni. A 2004-ben elkezdett embercsempészeti eljárás során fény derült hasonló bűncselekményekre. Az akkori nyomozás középpontjában a kijevi követ állt, ahol több ezer vízumhoz lehetett könnyített feltételekkel jutni. Az akkori nyomozás során élesen bírálták a 2000. márciusi úgynevezett Volmer-utasítást. Ludger Volmer (Zöldek) külügyi államminiszter akkor felszólította a nagykövetségeket, hogy ha kétségek merülnének fel, akkor az utazási szabadság mellett döntsenek. A Bundestag 2004-ben vizsgálóbizottságot hozott létre, amely az 1998 októberében megalakult SPD–Zöldek-koalíció vízumkiadási gyakorlatát ellenőrizte.
origo.hu
Egyértelműen vezet a Fidesz a többi párt előtt
