Az iskolások negyedét-ötödét rendszeresen zaklatják

Magyarországon minden negyedik-ötödik gyermeket rendszeresen csúfolnak, bántalmaznak, vernek – egy szóval zaklatnak – társai – derül ki egy több témával is foglalkozó felmérésből. Az okok között a családból, szűkebb környezetből, médiából származó erőszakos minták hatását emelik ki a kutatók, gyógyírként pedig a megelőzést ajánlják. Az esetek egy részénél azonban mindez kevésnek bizonyul, mert bár gyerekek követik el, de bűncselekménnyel állunk szemben.

Az Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman felkérésre minden középiskola-típusban elvégzett, napokban publikált országos felmérés megdöbbentő adatokat tartalmaz. Eszerint a gyermekek hatvan százaléka elkövetője vagy elszenvedője kiabálásnak, káromkodásnak, ötven százalékuk vesz részt megszégyenítésben elkövetőként és elszenvedőként, illetve mindkét szerepben, kiközösítés áldozata a tanulók egyharmada lesz, ütlegelést, lökdösődést, rángatást pedig 26 százalékuk kénytelen elviselni. Az átlaghoz képest a gimnáziumokban a verbális zaklatás, míg a szakképző iskolákban a fizikai erőszak jellemző határozottabban. A szakközépiskolákban a szóbeli inzultusok száma haladja meg az átlagot, és itt a legmagasabb az elkövetők száma is.

A Debreceni Egyetemen oktató Buda Mariann és kutatócsoportja 2008 óta foglalkozik behatóan az iskolai zaklatással, s nemrégiben publikáltak egy tanulmányt is, amely hajdú-bihari általános iskolákban vizsgálta meg, mennyire jellemzi az egyes osztályok tanulóit a zaklatás. Összességében azt találták, hogy a gyermekek 35 százaléka vonódik be valamilyen módon a zaklatásba, 12 százalékuk áldozat, közülük minden másodikat hetente többször bántalmazzák, fenyegetik. A rendszeres és alkalmi zaklatók aránya 27 százalék. Előfordul az is, hogy a zaklató válik áldozattá és fordítva; a zaklató áldozatok aránya 6 százalék. Egy átlagos harmincfős osztályban tehát 3 gyermeket bántalmaznak rendszeresen, tettel vagy szóval.

Az iskolai zaklatást a legtöbb országban egy négy évvel ezelőtti nemzetközi felmérés térképezte fel. Eszerint a helyzet Litvániában a legrosszabb – ott a tanulók harminc százaléka bántalmazza fizikálisan, szóban, vagy kapcsolatai ellehetetlenítésével társai 32 százalékát –, Svédországban pedig a legjobb, ott mindössze hat százalék a zaklatók és öt az áldozatok aránya. Magyarország e kutatás szerint az alsó harmadban helyezkedik el: nálunk az áldozatok aránya 13, a zaklatóké pedig 14 százalék. Az állampolgári jogok biztosának hivatalában dolgozó Lux Ágnes, a 2009-es gyermekjogi projekt vezetője elmondta, tavaly minden európai ország ombudsmanját megkérdezték erről a témáról is, és bár a válaszok nem mindenütt voltak adatszerűek, tendenciájukban igazolták a WHO kutatásának megállapításait.

(Forrás: Iskolai veszélyek, szerkesztette: Aáry-Tamás Lajos – Joshua Aronson, CompLex Kiadó 2010, WHO HBSC 2005–2006)