Hadjárat a látszatházasságok ellen

A Tages-Anzeiger ismerteti, milyen eszközökkel kíván fellépni Svájc a látszatházasságok ellen. A Frankfurter Allgemeine Zeitung a szövetségi kormány cyber-háborús teveiről tudósít.

Tages-Anzeiger (tagesanzeiger.ch)

A baloldali-liberális zürichi napilap Ahogyan Svájc küzd a látszatházasságok ellen című cikkében tudósít a néppárt kezdeményezéséről. Amikor Zürich kanton rendőrsége tavaly egy 41 esztendős férfit ellenőrzött, nem sejtették, mire bukkannak. Az illető lejárt vízuma a rendőröket látszatházasságok egész piramisrendszeréhez vezette. Összesen nyolc nő és férfi kötött házasságot svájciakkal azért, hogy tartózkodási engedélyt kapjanak. Ennek a rendszernek január 1-jétől vége, csak az házasodhat, aki jogszerűen tartózkodik Svájcban. Az előírások már folyamatban lévő eljárásokra is vonatkoznak. A polgárjogi törvény módosítását a parlament kezdeményezte. Az egész országra vonatkozó látszatházasságokat tartalmazó statisztika nem létezik. Mégis, némi benyomást adnak Zürich kanton adatai, ahol 3500 megvizsgált házasságból 2008-ban 500 látszatházasságnak bizonyult.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilap Berlin cyber-elhárító központot tervez című cikkében tudósít a szövetségi kormány teveiről. Tekintettel a német hatóságok ellen növekvő számban tapasztalt külföldi internetes támadásokra, a szövetségi kormány egy „Cyber-elhárító központot” kíván létrehozni – nyilatkozta a belügyminisztérium szóvivője Párizsban. Majd kifejtette, hogy itt nem egy új hivatal létrehozásáról lenne szó, hanem a már meglévő biztonsági szerveknél felhalmozott tudást foglalnák össze a Szövetségi Információstechnológia Biztonsági Intézetnél.

Ebben az esztendőben a szövetségi intézmények elleni elektronikus támadások száma a berlini belügyminisztérium adatai szerint jelentősen megemelkedett. 2009-ben összesen 900 ilyen adatlopási kísérletet tartottak nyilván, míg 2010 szeptemberének végéig számuk már az 1600-at is elérte. A támadások többsége kínai eredetű volt. Pontos számokról, illetve az okozott károk nagyságáról a szóvivő nem kívánt nyilatkozni. A kormányszóvivő és a külügyminisztérium szóvivője kerülte, hogy a támadásokért bírálják Kínát. Egyúttal megkerülték azt a kérdést is, hogy Angela Merkel vagy Guido Westerwelle tiltakozott-e a történtek miatt Pekingnél. Ugyanakkor a gazdasági minisztérium kommentárja szerint a gazdasági kémkedés témája a kétoldalú megbeszéléseknek.

A dapd hírügynökség tudósítása alapján a német biztonsági koncepció illeszkedik a nyugati államok elképzeléseibe, mivel mindannyian a következő esztendők internetes háborúira kívánnak felkészülni. „Még messze nem vagyunk felkészülve a világhálóból érkező támadásokra” – nyilatkozta a CIA egyik munkatársa. A kínai hadsereg ezzel szemben rendkívül alaposan felkészült a XXI. század virtuális csatáira. A legfrissebb vizsgálatok azt mutatják, hogy több ezer szakembert készítettek fel, állítják a német titkosszolgálatok. Az Egyesült Államok tavaly májusban egy internetes hadviselési parancsnokságot hívott életre, ami az új német szerv példaképéül szolgál.