Der Tagesspiegel (tagesspiegel.de)
A berlini napilap Vita cementben című cikkében tudósít a Baloldali Pártban uralkodó állapotokról. „A sztálinizmust az ő diadalútján…” – írta blogjában Michael Leutert, a Baloldali Párt szászországi képviselője legfrissebb bejegyzésében. A politikus egy sztálinista gondolkodási sémák foglyává vált pártvezetésről írt, ami őt emlékezteti az NDK idejére, amikor a párton belüli bírálatokat elnyomták. Éles állásfoglalásával elsődlegesen a Saar-vidéki tartományi alapszervezet határozatára utalt. Az egykori elnök, Oskar Lafontaine szervezete szerint kártékonynak minősíthető, aki tagtársát a médiában lejáratja, vagy bizalmas adatokat szolgáltat ki a sajtónak. Időközben az alapszabályvita az egész párt ügyévé vált, mert annak bírálói szájkosárrendeletről beszélnek. Különösen amióta Klaus Ernst hivatalban lévő pártelnök több alakalommal is jelezte, szimpatikusnak találta a Saar-vidéki szigorításokat. Halina Wawzyniak, a párt alelnöke szerint az új szabályozás összeegyeztethetetlen az országos alapszabállyal. S ha az országos szabályozás is ilyen lenne, akkor az már nem az ő pártja lenne.
Tages-Anzeiger (tagesanzeiger.ch)
A baloldali-liberális zürichi napilap Most az FDP szintén próbálkozik a bevándorl kérdéssel című cikkében tudósít a svájci liberálisok útkereséséről. Az EU-n kívülről érkező bevándorlás nyilvánvalóan az egyik központi kérdése a liberálisok (FDP) migrációs tervezetének, melyet a februári küldöttgyűlésnek kell elfogadnia. A koncepció három részből áll: bevándorlás harmadik országból, bevándorlás az EU-ból, a bevándorlás kihívásai. Cselekvési kényszert az FDP elsősorban a harmadik országból érkező bevándorlás területén lát. „Magasabb a bevándorlás, mint a személyek szabad mozgásának 2002-es bevezetése előtt.” Philipp Müller, az FPD bevándorlási szakértője és a párt számára ezért egyértelmű: „Legalább meg kell feleznünk a harmadik országból érkező bevándorlást.” E témakörben kell tárgyalni a családegyesítés kérdését is. Az FDP attól tart, hogy a bevándorlási politika elfogadottságát veszélyezteti, ha nem sikerül a harmadik országból érkező bevándorlást lényegesen csökkenteni. 43 ezer személy költözött 2009-ben úgynevezett harmadik államból Svájcba, 90 ezer EU-polgár szintén az alpesi köztársaságban kereste boldogulását. Így tavaly összességében 133 ezer személlyel gyarapodott a Svájcban élők száma.
Orbán Viktor: Régi és kínzó adósságát teljesítette Magyarország