Megszüntessék az előre hozott választásokat?

A Die Presse ismerteti a nemzetgyűlés elnökének a politikai válság feloldására tett javaslatait. A Der Spiegel tudósít a német önkormányzatok pénzügyi problémáiról.

Die Presse (Diepresse.com)

A konzervatív osztrák napilap Megszüntetni az előre hozott választásokat? Megosztott vélemények című cikkében ismerteti egy vezető szocialista politikus meglepő álláspontját. Barbara Prammer (SPÖ), a nemzetgyűlés elnöke szeretné felszámolni az előre hozott nemzetgyűlési és tartományi választások lehetőségét. A szocialista politikus egy interjúban kijelentette, ha rajta állna, norvég minta alapján megszüntetné a parlamentek feloszlathatóságát a kormányzati ciklusban. Így még megbukhat egy kormány, de akkor a megválasztott képviselőknek új kormányzati többséget kell találnia. Egy kormány kudarca még nem jelentene automatikusan előre hozott választásokat – érvelt Prammer.

Ez lehetővé tenné Prammer másik kívánságát, egy „szuper választási vasárnapot”, ahol egy napon döntenének a nemzetgyűlés és a kilenc tartományi gyűlés összetételéről. A politikus szerint a sok választási időpont akadályozza a politikai munkát. Abban bízik, hogy a következő két – alapjában választásmentes – évet a választási reformra is felhasználhatja.

Karlheinz Kopf, a koalíciós partner, a néppárt frakcióvezetője „szkeptikus” a javaslatot illetően. Nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy országosan betiltsák az előre hozott választásokat. Azt ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy azt megnehezítsék egy konzultációs időszak bevezetésével. Itt a szövetségi elnök tárgyalna a pártok képviselőivel, az azonnali voksolás helyett. A tartományi választások kérdésében elfogadja Prammer álláspontját, a tartományi voksolást egy napon kellene kivitelezni.

Josef Cap elutasította, hogy országos szinten megtiltsák az előre hozott választásokat. Mert előfordul, hogy nem lehet többséget létrehozni. Amíg a Szabadságpárt (FPÖ) határozottan elutasítja a javaslatot, addig a Zöldek és a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) alakulat számos gondolatot megfontolandónak tart. Daniela Musiol, a Zöldek alkotmányjogi szakértője szerint az elmúlt hónapok megmutatták, hogy a küszöbönálló tartományi választások megbénítják az országos politikát.

Der Spiegel (Spiegel.de)

A baloldali német hírmagazin Az önkormányzatok óvnak a csődtől című cikkében ismerteti a megszorítások hatását a települések költségvetésére. A német települések adósságcsapdába estek. Erre az évre a Német Városok és Községek Szövetsége (DStGB) 11 milliárd euró hiánnyal számol. 2011-re az önkormányzatok érdek-képviseleti szerve szintén tíz számjegyű hiánnyal számol. „A gazdasági fejlődés elkerüli az önkormányzatok költségvetését” – nyilatkozta Roland Schäfer, a szövetség elnöke. Szerinte ez a legnehezebb pénzügyi válságuk a szövetségi köztársaság megalapítása óta. Az üres kassza miatt számos önkormányzat esetében a helyi demokrácia került veszélybe – véli Schäfer. Mert az eladósodott önkormányzatok hivatali felügyelet alatt állnak, a polgármesterek és a képviselők többé nem dönthetnek, és feleslegesnek érzik magukat. A Forsa közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a polgárok lényegesen jobban megbíznak az önkormányzati politikusokban, mint a szövetségi vagy a tartományi kormányban. Elsősorban a szociális kiadások terhelik az önkormányzati költségvetéseket. Egyedül ebben az évben több mint 41 milliárd eurót költöttek erre – tudósított Schäfer. Tíz évvel ezelőtt erre még csak 26 milliárd eurót fizettek. Ez a folyamat az önkormányzatokat a teljesítőképességük határáig juttatja.

Hogy az önkormányzatokat tehermentesítsék, Schäfer felszólította a szövetségi kormányt, ne számolják fel az iparűzési adót. Ebben az adófajtában a Szövetség 2010-ben enyhe növekedésre, 28 milliárd euróra számít. 2009-ben a gazdasági válság miatt az iparűzési adóbevétel ötödét elveszítették az önkormányzatok.

A szövetségi államnak az önkormányzati kiadások nagyobb részét kell állnia. Ő kedvező jelzésként értékelte, hogy Wolfgang Schäuble (CDU) pénzügyminiszter kifejezte készségét, a szövetségi állam vállalja az idősek alapellátásának teljes költségét, ami évente 3,9 milliárd eurót jelent. Ez azonban nem elegendő – vélte Schäfer. Igényei szerint Berlinnek erőteljesebben ki kell vennie részét a fogyatékosok lakásfenntartásának és társadalmi integrációjának költségeiből. Ez a két kiadási fejezet összesen eléri évente a 20 milliárd eurót.