Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilap Az osztrák banklyuk című cikkében ismerteti az amerikai diplomácia kritikus álláspontját az alpesi köztársaság bakjainak kelet-európai terjeszkedésével kapcsolatban. Most olvashatók a WikiLeaksen az első jelentések a bécsi amerikai követség anyagaiból. A 2005. december 7-i és 2006. február 17-i dátummal elküldött jelentésekben elsősorban az osztrák bankoknak a kelet-európai maffiával, az iráni és az észak-koreai rezsimmel, valamint közel-keleti földalatti szervezetekkel fenntartott kapcsolata iránt érdeklődtek. A jelentésben hivatkoznak az osztrák pénzpiaci felügyelet (FMA) egyik munkatársára, aki nem igazán érzi jól magát emiatt a részesedés miatt. Az FMA azonban megnyugodott, amikor egy belső vizsgálat és egy amerikai tanácsadó megállapította, hogy nincs kapcsolatuk Szemjon Mogiljevics maffiavezetővel.
Hasonló eredményre jutott az osztrák bankbizottság 2006 végén. Ennek az volt a feladata, hogy megállapítsa, a Gazprom mellett kié a RUE másik fele. Hónapokig a RIAG birtokolta bizományosként. Tartotta magát az a híresztelés, hogy ezt a szolgáltatást Mogiljevics érdekében végezte, akit évek óta körözött az FBI, mert tízmilliárd dollár értékben fegyver- és drogkereskedelmet finanszírozott.
A 2006. február 17-i nagykövetségi távirat megörökítette az amerikai fél fenntartásait az osztrák bankok iráni szerepvállalásával kapcsolatban. Akkor teljesített a Creditanstalt egy kifizetést a Novin Energy nevű cég számára, mely állítólag részt vesz az iráni atomprogramban. A pénzügyi felügyeletben nem váltottak ki gyanút ezek az ügyletek. A bank szempontjából egyetlen pillanatra sem kerültek szembe az ENSZ és az EU szankcióival. Az osztrák–iráni gazdasági kapcsolatok már régóta szálkát jelentenek az Irán-ellenes „Stop the Bomb” csoport szemében. Az előző napon a csoport aktivistái tüntettek a gazdasági kamara Irán szemináriuma ellen, mert szerintük arra adtak tanácsot, miként kerülhetik ki a szankciókat. Michael Friedl iráni kereskedelmi kiküldött szerint éppen ellenkezőleg, pontosan arról kívánták tájékoztatni a vállalkozásokat, miként kell a szankcióknak megfelelően viselkedniük. Az októberi szankciókig az osztrák termékek 4-5 százalékát, azt követően már 15 százalékát érintették a szankciók.
Tages-Anzeiger (tagesanzeiger.ch)
A baloldali-liberális zürichi napilap A kantonok tanácsa az atomenergiát támogatja című cikkében tudósít a svájci parlament felsőházának kezdeményezéséről. A kantonok tanácsa az új atomerőmű építéséről zajló vitában határozottan kiállt a nukleáris technika mellett. 24:11 arányban elutasították Basel-Stadt kanton kezdeményezését, melyben az új erőművek építéséről történő lemondást javasolták. A szabadelvűek, a néppártiak és a kereszténydemokraták azért bírálták a baselieket, hogy mérkőzés közben módosítani kívánják a játékszabályokat. Az alkotmány tartalmazza a kielégítő energiaellátást, melynek felsorolásából egyetlen forrást sem hagy ki. A döntési folyamatot az atomenergia-törvény szabályozza, a végső döntés a választóké. A javaslat elfogadása esetén azonban megelőzték volna a polgárok döntését. Ezen felül a baseli javaslat túl drága lenne, mert az atomerőműről történő lemondás ellenére garantálni kell az ellátás biztonságát.
Egy olyan gazdag régió, mint Basel, megengedheti magának, hogy teljesen a megújuló energiaforrásokkal biztosítsa ellátását. Svájc többi része számára azonban ez igen drága megoldás lenne. A baseli kezdeményezés felszólított a megújuló energiaforrások arányának emelésére és az energiahatékonyság növelésére. Amennyiben hiány keletkezne az áramellátásban, akkor Svájcnak tiszta áramot kellene vásárolnia az európai piacon. A kantonok tanácsának szocialista, zöld és zöld-liberális tagjai hiába támogatták a kezdeményezést. Mint érveltek, az új atomerőművekről történő lemondás politikai akarat kérdése. Nem a gazdagsága miatt éllovas Basel a megújuló energiák kérdésében, hanem mert egyértelműen támogatja az atomenergia elhagyását.
origo.hu
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak
