Presse am Sonntag (Diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilap vasárnapi kiadásában Hedi Schneid Sanader még szolgálhat meglepetésekkel az osztrák igazságszolgáltatásnak című cikkében foglalkozik a letartóztatott volt horvát miniszterelnök ausztriai üzleti kapcsolataival. Ha Jadranka Kosor hétfőn Bécsbe látogat, lesz miről tárgyalni Werner Faymannal. Elődje ausztriai letartóztatását követően Ivo Sanader jövője, de különösen múltja is nyújthat beszédtémát a kormányfőknek.
Sanader kulcsszerepet játszott többek között a Hypo Alpe Adria-botrányban, és Kosor a korrupcó elleni harcot írta zászlajára. Sanader Innsbruckban járt egyetemre és testvére máig Tirolban él. Sanader az első percektől segített a fiatal Horvátországnak befektetőket, bankokat keresni. „Horvátország politikai vezetése azért döntött a Hypo mellett, mert a bank segítségével egymilliárd dollár eltérített horvát pénzt juttatott a rendszerbe. E pénzeket célzottan látszat befektetési alapokba juttatták Horvátországban, Olaszországban, Liechtensteinben, Svájcban, valamint további egykori jugoszláv tagköztársaságokban” – áll a lap birtokába jutott horvát parlamenti jelentésben. A Karintia és Horvátország közötti „forró üzletekben” Sanader maga is gyakran kasszírozott. A zágrábi államügyészségnek sikerült tisztáznia, hogy a Miroslav Kutle befolyásos horvát üzletembernek adandó hitel kapcsán Sanader 410 ezer eurót kapott.
Der Spiegel (Spiegel.de)
A baloldali hamburgi hírmagazinban Andreas Wassermann Tito titkos gyilkosai című cikkében tudósít arról, hogy a szövetségi államügyészség nyomoz a kommunista jugoszláv titkosszolgálat nyugat-németországi emberöléseivel kapcsolatosan. 1970 és 1989 között csak a Német Szövetségi Köztársaságban 22 emigráns horvátot gyilkoltak meg. A merényletek töredékében sikerült az elkövetőket tisztázni, s ha a gyilkost mégis megtalálták, a háttér akkor is homályban maradt. Az áldozatok rokonai és a túlélők számára egy azonban biztos, a gyilkosságokra 1980-ban bekövetkezett haláláig Tito személyesen adott utasítást. Ezért Gojko Bosnjak, aki 1973-ban Karlsruhében szerencsésen túlélt egy merényletet, most levélben fordult Thomas de Maiziére szövetségi belügyminiszterhez, azt kezdeményezve, hogy a legmagasabb német kitüntetést vonják vissza Titótól.
A jugoszláv államfő az el nem kötelezett országok egyik vezető politikusaként elismert közvetítő volt a keleti és a nyugati tömb között. Senki sem akart tudni róla, hogy személyesen döntött horvát ellenzékiek likvidálásáról. Stjepan Durekovic, a horvát állami olajtársaság középvezetője 1982-ben disszidált Nyugat-Németországba, és egy a rezsimet bíráló könyv kiadását tervezte. 1982. december 12-én adta áldását a horvát tagköztársaság alkotmányos rendjének védelmi tanácsa Durekovic likvidálására. Az utasítást később Tito megerősítette, az akciót végrehajtották. A merénylet egyik megszervezője, Josip Perkovic, aki a hetvenes években ügynököket irányított az NSZK-ban, ma Zágráb külvárosában éli nyugdíjaséveit. Az ellene kiadott német elfogatási parancsot az EU-ba törekvő Horvátország bűnüldöző szervei egyszerűen nem hajtják végre.
Orbán Viktor: Három év alatt közel 40 százalékos minimálbér-emelés