Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 0,7 százalékkal nőtt az idén az első negyedévben a megelőző negyedévhez és 2,4 százalékkal az egy évvel korábbihoz képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal pénteken. Elemzők is 2,4 százalékos éves GDP-növekedéssel számoltak.
Naptári hatás kiszűrésével 2,3 százalékkal nőtt a GDP az első negyedévben 2010 első három hónapjához képest. A 2,4 százalékos kiigazítatlan éves GDP-növekedés 2006 vége óta a legjobb adat, ezt megközelítő 2,3 százalékos gazdasági teljesítményjavulást is csak 2008 második negyedévében regisztrált a statisztika.
Szabó Péter, a KSH nemzeti számlák főosztályának vezetője elmondta: az előző negyedévekhez hasonlóan termelési oldalról továbbra is az ipar, felhasználási oldalról pedig az export húzza a gazdasági növekedést. Kis változás az előző negyedévhez képest, hogy a pénzügyi tevékenységek ágazat alulteljesített a többi nemzetgazdasági ághoz képest, a hitelezés továbbra sem akar beindulni – hívta fel a figyelmet a főosztályvezető.
Szabó Péter kifejtette: a lakossági fogyasztás továbbra is stagnált, és termelési oldalról sincs olyan nemzetgazdasági ág, amely az iparon kívül szignifikánsan hozzá tudna járulni a gazdasági növekedéshez. Az évek óta hanyatló ágazatok – például építőipar – továbbra is visszahúzza a gazdaság növekedését – fűzte hozzá. A KSH a részletes első negyedéves GDP-adatokat június 9-én közli.
Az ipari export tizenötödik hónapja tartó két számjegyű éves növekedése a belföldi értékesítés tavaly októbertől regisztrált visszaesése ellenére az ipari termelés 9,2 százalékos éves növekedését eredményezte márciusban – derül ki a KSH adataiból.
A kiigazítatlan index megegyezik a hónap elején közölt előzetes és a munkanaphatástól megtisztított adattal is. A szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelés márciusban 3,6 százalékkal csökkent a februárihoz képest. Az exportértékesítés 14,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, de 2,1 százalékkal elmaradt a februári volumenétől, a belföldi értékesítés 2,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól és 1,0 százalékkal a februáritól.
A KSH közlése szerint az ipari kibocsátás márciusi, 9,2 százalékos, az előző havinál kisebb mértékű bővülésében bázishatás is érvényesül: 2010 első három hónapja közül márciusban volt a legmagasabb a termelés szintje. Az idén márciusban a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése jelentősen, 21,5 százalékkal nőtt 2010 azonos hónapjához viszonyítva. Az új exportrendelések 23,3, az új belföldi rendelések 10,9 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány 26 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, amihez hasonló 20 százalékot meghaladó keresletnövekedésre 2007 januárja óta nem volt példa. Az export-rendelésállomány éves növekedése ötödik hónapja gyorsul és márciusban 29,3 százalékos volt, a belföldi rendelések azonban 2009 márciusa óta nem érik el az egy évvel korábbi szintet.
Az ipari export 2011 első három hónapjában 17,1, márciusban ennél kisebb mértékben, 14,5 százalékkal nőtt 2010 azonos időszakához viszonyítva. Az exportértékesítés több mint felét a feldolgozóipar két alága adta. Az év harmadik hónapjában a feldolgozóipar közel negyedét képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene átlag alatti mértékben, 10,8 százalékkal emelkedett. A másik hasonló súlyú alág, a járműgyártás kivitele 9,7 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában.
Az ipar belföldi értékesítése január–márciusban 5,1, márciusban 2,9 százalékkal csökkent 2010 azonos időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai az év harmadik hónapjában gyakorlatilag az előző év azonos időszakának szintjén maradtak. Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2011 márciusában az energiaipar, villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás kibocsátása 0,9 százalékkal alacsonyabb volt a tavalyi bázis szintjénél, elsősorban az előző évinél enyhébb időjárás hatására: az Országos Meteorológiai Szolgálat közlése szerint 2011 márciusában a 2010. márciusi átlagos középhőmérsékletnél 0,8 fokkal többet mértek. Az idén márciusban a feldolgozóipari termelés közel ötödét adó járműgyártás volumene 9,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, ezen belül az alkatrészgyártásban nagyobb volt a növekedés, mint a közúti gépjármű gyártásában.
A KSH a növekedési ütem lassulását figyelte meg a második legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés több mint hatodát képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában. Az alág kibocsátása csak kismértékben, 5,9 százalékkal emelkedett, ami elsősorban a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti keresletcsökkenés következménye. A harmadik legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelés tizedét kitevő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 1,8 százalékkal mérséklődött, nagyrészt az értékesítés kétharmadát kitevő belföldi eladások esése miatt. A feldolgozóipari termelésből 9 százalékot képviselő gép, gépi berendezés gyártása több mint másfélszeresére emelkedett. Az alág kimagasló teljesítményét a rendelésmutatók is tükrözik.
Az év első három hónapjában az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 6,5 százalékos bővülése a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások körében, a tavaly ilyenkori 8,6 százalékos létszámcsökkenéssel szemben, 5,4 százalékos létszámnövekedés mellett következett be. Az első három hónapban az ipari termelés Magyarország minden régiójában nőtt a múlt év azonos időszakához képest. A legnagyobb mértékű volumenbővülést Észak-Magyarországon (16,7 százalék), a legkisebbet a Dél-Alföldön (5 százalék) figyelte meg a KSH.
(MTI)
origo.hu
Magyar Péter fenyegetőzni kezdett miután volt barátnője kitalált róla
