A középmezőnybe kerültünk az EU iránti bizalom alapján

Az elmúlt években kedvezőbbé vált az Európai Unió megítélése Magyarországon, így a tagállamok között az utolsók közül a középmezőnybe került az ország az EU iránti bizalom alapján – mondta Duránszkai Gábor, a TNS Hoffmann ügyvezető igazgatója pénteken az MTI-nek. <br /><br /><strong><a href="http://www.mno.hu/portal/783830" target="_blank">• Jelentős eredményeket ért el a magyar elnökség a bővítésben</a></strong>

A szakértő azután nyilatkozott az MTI-nek, hogy a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Konrad Adenauer Alapítvány szervezésében egy az EU bővítéséről tartott workshopon vett részt. A TNS Hoffmann az Eurobarométer-jelentéseket készítő TNS csoport magyarországi részlege. Az Eurobarométer az Európai Bizottság 1973 óta működő szolgálata. Feladata, hogy a tagállamokban és a tagjelölt országokban felmérje és elemezze a közvélemény alakulását többek között a bővítéssel, az egészségüggyel, a szociális helyzettel, a környezetvédelemmel és az euróval kapcsolatban.

„Nincsenek teljesen magukra hagyva”

Duránszkai Gábor kifejtette: 2003 őszétől folyamatosan kedvezőtlen volt az EU megítélése Magyarországon, ez a trend 2009-ben változott meg, és azóta is tart. A változást a gazdasági válság jelentette, amikor a magyarok – EU-tagként – úgy érezték, „nincsenek teljesen magukra hagyva”. Az emberek ma már úgy látják – mondta –, hogy az ország az unió nélkül nehezebben boldogulna. Emellett általában a választások is kedvezően befolyásolják az EU megítélést, mert az emberek alapvetően bizakodóbbak, optimistábbak – vélekedett.

A soros elnökség is növelte az EU iránti bizalmat a szakértő szerint, holott – mint rámutatott – ez nem feltétlenül tapasztalható minden, a posztot betöltő tagállamban. Az elnökség elején ugyan fokozott figyelem irányult az unióból Magyarországra a médiatörvény miatt, de emiatt az emberek nem fordultak Brüsszel ellen, mivel a jogszabálynak az országban is eltérő volt a megítélése – emlékeztetett.

Magyarország az unió bővítésének legnagyobb támogatói között van, különösen azoknak az országoknak a felvételét támogatja, amelyekhez „személyes élmények” fűződnek – mondta Duránszkai Gábor, példaként említve Romániát, Horvátországot és Szerbiát. Albánia vagy Koszovó esetében azonban már nem figyelhető meg, hogy a magyarok a többi tagállamnál nagyobb mértékben állnának ki a csatlakozás mellett, mivel ezeket az országokat kevésbé érzik közel magukhoz – fűzte hozzá.

(MTI)