Kramer szerint az orosz–török polémia nagyon fontos mindkét fél számára, és mindkét fél azon lesz, hogy ezt mielőbb megoldja. „Egyelőre azonban semmi nem utal arra, hogy ezek a problémák megzavarhatnak bennünket abban, hogy az első szállítások 2015-ben meginduljanak a vezetéken. Ez a célunk, ezen dolgozunk, és a cél elérhető” – jelentette ki. Hozzátette: arra sem utal semmi, hogy az eddigi résztvevők közül bárki ki akarna lépni a projektből, vagy hogy lemaradásban lenne.
Törökország húzza az időt a Déli Áramlatra vonatkozó döntéssel. Kezdettől elfogadhatatlan feltételeket támasztott, de aztán 2010 februárjában engedélyt adott a kutatómunkákra. A végleges építési engedélyt tavaly november 1-jén kellett volna megadnia. Oroszország idén márciusban már felvetette, hogy a török vonakodás miatt esetleg cseppfolyósító üzemet épít a Fekete-tenger partján, és tankhajókkal szállítja a gázt Bulgáriába, vagy Romániába, ezt azonban szakértők Ankarának szóló blöffnek minősítették.
A Déli Áramlat a tervek szerint évi 63 milliárd köbméteres kapacitással Bulgárián, Szerbián, Magyarországon, Szlovénián és Ausztrián át Olaszországba, és leágazásokkal más országokba viszi a gázt. Fő célja a kockázatos partnernek tekintett Ukrajna elkerülése – ahol jelenleg az Európába irányuló orosz gázexport mintegy 80 százaléka halad át –, valamint az, hogy a Kaukázuson túli területek és Közép-Ázsia európai gázexportja ezen, és ne a Nabucco vezetéken haladjon át. A vezeték építésének költségeire vonatkozó becslést nyáron szándékoznak közzétenni, de a legutóbbi közlések szerint szárazföldi kilométerenként mintegy 2,4 millió euróba fog kerülni, s költségei így már mérhetők a Nabucco vezetékéhez.
(MTI)
origo.hu
Gondban a rendszer a megújulók miatt
