„Úgy tűnhet, nincs túl nagy jelentősége, miként is érzik magukat az akváriumok lakói, ám ha figyelembe vesszük, hogy milyen sok díszhalat tartunk fogságban – csak az Egyesült Államokban 182,9 milliót –, a kérdés egészen más megvilágításba kerül” – hangsúlyozta a kutatásokat irányító David Oldfield biológus.
A kutató kollégáival összehasonlította, hogy miként viselkedik a citromsügér (Amphilophus citrinellus) különböző környezetekben – természetes élőhelyén, a nicaraguai krátertóban, egy nagy mesterséges folyamban az állatkertben, valamint olyan méretű akváriumban, amilyet a lakásba szokás vásárolni. A kutatók az agresszivitást a citromsügérek egymás elleni támadásai számában mérték, amelyeket legalább egy másodperc választott el egymástól. „Erőfitogtatásként” értékelték azonban a halak „uszonylobogtatását„ is.
Mint kiderült, az agresszivitást jelentősen csökkentette, ha nemcsak megnövelték a tartály méretét, de növényzet telepítésével, kövek és egyéb „tereptárgyak” elhelyezésével búvóhelyeket is képeztek az akváriumban. David Oldfield a kutatásokkal kapcsolatban kiemeli, hogy a vizsgálat segít jobban megérteni az emberek magatartását, amikor különféle társadalmi közegbe kerülnek. „A börtönökben tapasztalható erőszak részben a szűkös térrel és az ingerszegény környezettel magyarázható” – fogalmazott David Oldfield.
(MTI)
origo.hu
Árvízi védekezés: Orbán Viktor fontos döntést hozott
