Előnyt kap a vasút

A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium (Kövim) a nagy tömegű és nagy távolságú áruszállításnál, illetve a távolsági személyszállításban a vasutat kívánja előnyben részesíteni az alágazatok között a következő években. A korszerű és környezetbarát árufuvarozás területén mind nagyobb szerepet kapnak a logisztikai szolgáltató központok, amelyek segítik a közúti teherforgalmat vasútra terelni. Manninger Jenő, a Kövim politikai államtitkára a Közlekedéstudományi Egyesület „Logisztikai utak mentén lakható Magyarországot” elnevezésű tegnapi konferenciáján elmondta: a magyar gazdaság szempontjából közép- és hosszú távon előnyös lenne, ha a gyűjtő és terítő forgalmat továbbra is a közúti járművek bonyolítanák, a nagyobb távolságú szállítmányokat viszont a vasút venné át.Az államtitkár szerint a vasút fejlesztése előtérbe kerülésének – nemcsak nálunk, hanem a fejlettebb országokban is – egyik oka, hogy az elmúlt évtizedben ugrásszerűen megnövekedett tehergépjármű-forgalom súlyos zavarokat okozott a közlekedésben. A nehéz tehergépkocsik áradata megrongálta és balesetveszélyessé tette a főútvonalakat, eközben felmérhetetlen természeti károk keletkeztek. Hangsúlyozta: a vasút korszerűsítése nemcsak a közlekedési problémák megoldását segíti elő, hanem az ipar szinte minden ágát, és ezen belül az egész nemzetgazdaságot mozgásba hozza. Magyarországon – tette hozzá Manninger – nem állnak maradéktalanul rendelkezésre anyagi források, egyes országok példái azonban bizonyítják, hogy elérték céljukat az óriási fejlesztések, környezetvédelmi logisztikai és racionalizálási intézkedések. Az új, illetve felújított vasúti hálózatokon bonyolódó forgalom nemcsak a személygépkocsinak, hanem a repülőnek is versenytársává vált, jelentős utasszámnövelő hatásuk van a városkörnyéki közlekedési és tarifaközösségek kialakításának is.A hazai logisztikai fejlesztésekről szólva az államtitkár elmondta: 1997-től az állam egymilliárd forinttal járult hozzá a központok fejlesztéséhez, e célra a 2001–2002-es költségvetés 330, illetve 300 millió forintot tartalmaz. Mivel egy jól felszerelt logisztikai központ létesítése 5-10 milliárdba kerül, ezek az összegek csak támogatásként szolgálnak, alapvetően azonban külföldi befektetőkre és a hazai tőke bevonására van szükség. Ilyen formában valósul meg Magyarország legnagyobb központja. A Budapesti Intermodiális Logisztikai Központ nyolcvan hektáron terül majd el, a kombiterminált és a vasúti pályaudvart a tervek szerint 2001–2003 között építik meg. Erről jelenleg külföldi befektetőkkel tárgyal a Kövim és a MÁV által létrehozott bizottság.Az országban jelenleg Csepelen, Székesfehérváron, Sopronban, Záhonyban és Baján működik logisztikai szolgáltató központ. Emellett Szegeden, Szolnokon, Nagykanizsán, Győr, Miskolc–Tiszaújváros térségében és Debrecenben jelölték ki azokat a területeket, ahol a következő években építik ki a megfelelő infrastruktúrát.