Átlagos hétköznap északkeleti szomszédunknál: ezúttal kivételesen nem az Északi Áramlatot robbantották föl, és nem a Barátság kőolajvezetéket bombázták (amúgy: mindkettő háborús cselekmény), „csupán” arról elmélkedett egy ukrán főtiszt valami neonáci gyűlésen, hogyan rohanják majd le Magyarországot, hány perc alatt érnek a karmelitáig, hogy kirángassák onnan Orbán Viktort.
Jehven Karasz, az ukrán hadsereg őrnagya, akit korábban maga Zelenszkij elnök tüntetett ki, bejelentette, „a 118. dandár két perc alatt odaérne, ha Orbán nyíltan kimondaná: »KGB-ügynök vagyok«. Mi történne akkor Orbánnal?” Majd hozzábiggyesztette: „Mindegy, hogy ez öt vagy tíz év múlva valósul meg – ezt terveznünk kell.” Karasz tehát derűlátón abból indul ki, hogy öt vagy tíz év múlva lesz még Ukrajna. Fő az optimizmus!
A 2014-ben Oroszország meggyengítésének „mélyállami” mestertervével megbízott, ennek érdekében kisebbségeit évekig ágyúzó és terrorizáló, szügyig fölfegyverzett Ukrajna azzal hetvenkedik, hogy két perc alatt Budapestig jutna. A neonáci C14 csoportot vezető Karasz kardcsörtetését nem lehet egy vállrándítással elintézni. A főtiszt nyilatkozatától egyetlen ukrán vezető sem határolódott el. Könnyen lehet, vele mondatták ki, ami nekik is a nyelvük hegyén volt. A magyar kormányfő a fenyegetésre úgy reagált: azt komolyan kell venni, és ez jól mutatja, hogy „ellentétes Magyarország biztonsági érdekeivel az az európai elgondolás, hogy európai pénzen építsünk fel és tartsunk fegyverben egy hatalmas ukrán hadsereget”. Hozzátette: Ukrajna ma fenyegetést jelent Magyarországra.
Aki esetleg naivitásból, magyargyűlöletből vagy a jutalomhrivnya reményében azzal mentegetné szomszédunkat, hogy jaj, hát szegények háborúznak, meg kell őket érteni, annak jelzem, 2022 előtt is ugyanilyen vérgőzös stílusban beszéltek mindenkivel. Szergej Melnicsuk parlamenti képviselő, az Ajdar zászlóalj egykori parancsnoka már 2019-ben azzal fenyegetőzött, hogy „a 128-as dandárnak két óra elegendő, hogy a Balatonig hatoljon”.
Karasz nyilatkozatában csupán annyi az újdonság, hogy már nem kétórás, hanem kétperces blitzkrieggel számol. Eközben egy ukrán politikai elemző, Borisz Tisenhausen szerint Orbán Viktornak nem azon kellene aggódnia, küld-e csapatokat Ukrajnába, hanem hogy Ukrajna ne küldjön csapatokat Magyarországra. A nagy mellényből még most, a vég küszöbén sem bírnak kibújni.
Fejétől bűzlik a hal: az elviselhetetlen arrogancia a bábállam elnökéből árad a leglátványosabban. Úgy dirigál a világnak, mintha az alkalmazottai lennének. Adj fegyvert! Küldj pénzt! Ennyi nem elég, többet! Vágd le magad az orosz energiáról! Tedd magad tönkre, mert én azt mondom! (Meg hogy a haverjaimnak fussa aranyklozetra.) Nem véletlen, hogy tavaly Trump elnök szinte kidobatta Zelenszkijt a Fehér Házból, miután ugyanilyen bugris, pampogó stílusban utasítgatni kezdte az amerikai elnököt.
Tegnap Zelenszkij valami olyasmit üzent Európának, hogy azonnal adjanak határidőt Ukrajna uniós fölvételére. Mire Orbán válasza: „Ön téves úton jár. Az EU-csatlakozás érdemalapú folyamat. A feltételeket a tagállamok határozzák meg – nem a tagjelölt országok.” Nehogy már a befőtt tegye el a nagymamát!
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!