Fogóddzunk erősen! Azért kapunk egyre több fenyegetést Ukrajnától, mert a kormány rosszul kommunikál. „Nem jó a kardcsörtető hang itthon, mert Ukrajnában ezt nem vitának hallják, hanem harcra hívásnak” – írja Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő. Utóbbi mondatot kétszer is elolvastam. Hogyan? „Kardcsörtető hang itthon?” Ezt hol hallotta, jóember? Nem ukrán kardcsörtetést akart írni? Nem ők verik a harci dobot? Azért olvasom tovább. „Ott háború van. Ott a mondatoknak súlya van. Ott egy rosszul odavetett kijelentés nem politikai játék, hanem veszélyjelzés.” Emberünk figyelmeztet: „Ha ez a stílus lesz a két ország között megszokott, akkor előbb vagy utóbb keményebb, erőszakosabb hangok jönnek a Kárpátok másik oldaláról is. És abból már nem vita lesz. Hanem következmény.” Ha jól értelmezem, Tarjányi azt javasolja, „vegyünk vissza”. Merjünk kicsik lenni. Talán még bocsánatot is kérjünk. Miért is? Mert többször is kijelentettük, nem támogatjuk Ukrajna NATO- és uniós csatlakozását, nem küldünk sem katonát, sem fegyvert, és ellenezzük a közös hitelfelvételt? Ez lenne a „kardcsörtetés”? A „rosszul odavetett kijelentés”?

Szerintem csak arról van szó, szakértő uramat meglepte (holott már megszokhatta volna), hogy Orbán Viktor és Szijjártó Péter azt teszi, amit elvár tőle a választó. A sarkára áll. Keményen és határozottan visszaszól azoknak, akik provokálják országunkat, üldözik nemzettársainkat, támadják az olajvezetékünket, lerombolják történelmi emlékhelyeinket. Tarjányi nem mondja ki, csupán sugallja: figyeljük meg, milyen nyájasan kezeli majd az ukrán kérdést Magyar Péter, ha trónra lép. Ő mer kicsi lenni.