Előnyös cégbefektetés

A nem túl imponáló hitelintézeti betéti kamatok és az értékpapírok alacsony hozama miatt egyre több magánszemély és cég fordul a műkincspiac irányába.

2001. 12. 05. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ma kezdődik a BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt. (BÁV) ez évi utolsó, kétnapos aukciója, amelyen öszszesen 662 darab műtárgyat árvereznek el – tájékoztatta lapunkat Fertőszögi Béláné, a hazai műkereskedelem legnagyobb üzletházának aukciós irodavezetője, aki elárulta: olyan tárgyak iránt mutatkozik folyamatosan nagy érdeklődés, amelyeknek értékemelkedése biztosítottnak tűnik. Az aukciók tapasztalata egyébként az, hogy a piac szereplői megfontoltan vásárolnak a különböző tárgyakból.
A BÁV aukciós irodavezetője az idei példák kapcsán elmondta, hogy valóságos versengés folyt – árban legalábbis mindenféleképpen – Grebe Fritz Heisebach festő Norvég kikötő című alkotásáért, amely a 250 ezer forintos kikiáltási ár helyett 1,8 millióért kelt el. Befektetési vagy gyűjtői céllal vásárolták meg azt a Kuba Sirván-szőnyeget is, amely 300 ezer forintos induló ár után 1,1 millióért talált új gazdára, egy fúvott, színtelen osztrák váza pedig 75 ezer forintos kikiáltási ár után 240 ezer forintért jutott el új tulajdonosához.
A befektetők körében persze továbbra is legnépszerűbbek az arany- és ezüstmíves tárgyak: egy, a XIX. századból származó német ékszertartó ládikát például félmillió forintért vittek el, noha kikiáltási ára 200 ezer forint volt. Fertőszögi Béláné fontosnak tartja, hogy legyenek alacsony, tízezer forintos licitáron induló tételek is, amelyek szélesebb vásárlóközönség érdeklődésére tarthatnak számot. Már megfigyelhető, elsősorban internethasználók körében, hogy a klasszikus értékesítési formák mellett az úgynevezett online vásárlás is elterjedőben van – fűzte hozzá a BÁV Rt. szakembere.
Egerben például főként a vállalkozói réteg, illetve a jómódú polgári értelmiség vásárol műtárgyakat – mondta lapunknak egy, a hevesi megyeszékhelyen régiségboltot üzemeltető vállalkozás tulajdonososa, aki szerint ilyen pezsgés csak a kilencvenes évek legelején volt a piacon.
A műkereskedelem nem kifejezetten ciklikus piac, csak ott lendül fel, ahol nincsenek pénz- és tőkepiaci befektetési alternatívák: Magyarországon tehát nem kell robbanásszerű áttörésre számítani – érvelt lapunknak Nagy Márton, az ING Investment Hungary Rt. elemzője, aki szerint hazánkban a gyarapodással, a gazdagodással egyidejűleg újabb fázisába érkezett a műkincspiac is.

Adókedvezmény. A cégek azért is vásárolnak előszerettel műtárgyat, mert az idei évtől az éves beruházás egy százalékáig ennek költsége leírható az adóalapból. Mint ismert, a társasági és az osztalékadóról szóló törvény 2001. január elsejétől módosult, így lehetőség nyílik a műalkotások vállalkozásokba való „bevitelére”. Nemcsak státusszimbólumról, illetve a klienseknek imponáló reprezentatív hatásról van tehát szó, hanem egy pénzügyileg is előnyös konstrukcióról.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.