Svájc helyzete speciális: az Európai Unió tagjai által körbezárt köztársaság nem tagja egyetlen nemzetközi szervezetnek sem, ám a világ leginkább nyitott gazdaságának számít. A svájci vállalkozások külföldi működőtőke-befektetései az utóbbi években megsokszorozódtak: az 1995. évi 12 milliárd USA-dollárról 1999-re 34,6 milliárdra. A Svájci– Magyar Kereskedelmi Kamara számításai alapján hazánkba eddig hozzávetőleg ötszázmillió dollárnyi működő tőke érkezett.
Svájc a Benelux államokkal, Szingapúrral és Hongkonggal együtt a leginkább nyitott gazdaságnak számít. Miközben az ország nagyságát tekintve a világon a 110. helyen áll, az áruexportban a 19., az áruimportban pedig a 17. helyet foglalja el. Az áruk és szolgáltatások exportja a gazdasági teljesítményhez 45 százalékkal járul hozzá; Helvécia lényegében tehát minden második svájci frankot külföldön keres meg. Az összességében 250 milliárd frankot kitevő, külföldön befektetett működőtőke-állománnyal Svájc a hetedik helyen áll a legjelentősebb tőkeexportőr országok között.
Magyarország megítélése a 7,1 millió lelket számláló alpesi köztársaságban meglepően jó. Azon túl, hogy több tízezerre becsülik a magyar származásúak táborát, továbbá pozitívan alakultak diplomáciai kapcsolataink, hazánk – relatíve jó – infrastuktúrája, geopolitikai pozíciója és képzett, kreatív munkaereje vonzó a svájci tőke számára.
Svájcban úgy látják, a magyar gazdaság dinamikusan bővül, és az EU-tagság perspektívája is erőteljes ösztönző újabb beruházásokhoz – mondta lapunknak Béres István, az 1995-ben alakult Svájci–Magyar Kereskedelmi Kamara (HSU) társelnöke, aki elárulta: a helvét tőkebefektetések értéke 500 millió USA-dollár hazánkban; ez több év átlagát tekintve zömében a termelő ágazatba irányult, de a szolgáltatói szféra ereje sem elhanyagolandó. A kamarai társelnök ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a svájci beruházók „kivárnak”, azaz konzervatív üzletpolitikát folytatnak: minőség és know-how szempontjából sorrendet állítottak fel a befektetési piacon; és a különböző fejlődési szakaszokat hazánknak végig kell járnia – tette hozzá Béres.
A magyarországi svájci nagykövetség összesítése szerint 2000 közepén 271 svájci érdekeltségű vállalatot regisztráltak hazánkban, ezek közül 110 – köztük a Nestlé, a Phoenix Mecano, az ABB, a Calida, a Winterthur Versicherung, az UBS, a Danzas – tagjai a gazdasági érdekképviseletnek is.
*
Svájc súlya a magyar kivitelben 2000-ben 1,2 , míg a behozatalban 1,3 százalék volt. Az országrangsort tekintve Helvécia kivitelünkben a 14., behozatalunkban pedig a 19. helyet foglalta el. A svájci importban és exportban Magyarország részaránya egyaránt 0,5 százalék. A CEFTA-országokat tekintve hasonló arányt képvisel még a svájci árucsere-forgalomban Csehország.
origo.hu
Kiderült, hogyan történt a kettős tehervonat-baleset Komáromnál
