Az 1930-as évek közepén a dinamikusan épülő Újlipótváros–Szent István város közönsége a Vígszínház tőszomszédságában önálló mozira vágyott. A kellő tőkével rendelkező Hangya cég vezetői gazdaságos befektetésnek ítélték e helyen egy mozi létesítését, ezért megalapították a Lipótvárosi Mozgókép Rt.-t, amely létrehozta a Lloyd Filmszínházat az akkori Hollán utca 7/A–B szám alatt. (Az utca a rendszerváltás után kapta vissza a mérnök Hollán Ernőről a nevét.)
A Mozi Újság 1937. október 13-án a következőket írta: „Az Újlipótvárosban megnyílt a Lloyd Filmszínház, amely a szakmai bemutatón általános feltűnést keltett mind praktikus elrendezésével, mind fényes kialakításával.” Az építészek, Hofstätter Béla és Domány Ferenc 1936 júniusában nyújtották be engedélykérelmüket egy ötemeletes bérházra. Mozit ekkor még nem terveztek az épület földszinti részére. Később több módosítást is végrehajtottak a terveken, így született meg az elhatározás az udvar lefedésére és a mozi kialakítására.
A harmincas évek jó nevű építészpárosa, akik az Újlipótvárosban több lakóházat is jegyeztek, a Tér és Forma című szaklap 1937 novemberi számában részletesen ismertették a technikai megoldásokat, a belsőépítészeti különlegességeket, a kivitelezés során felhasznált újszerű anyagokat. Az udvar lefedése dongaboltozattal történt, s az előcsarnok, valamint a nézőtér lejtős, illetve teknőszerű kialakítása, a szellőztetőnyílás záradéka sem emelkedett túl a második emelet padlószintjén. Nem csak a harmincas években, de még több évtized múlva is ritkaságnak számított a mozi tetőnyitó szer nnyezet, látni lehetett a csillagos eget, és a közeli Duna felől a vetítőterembe beáradt a friss levegő.
Nem csak magára a nézőtérre, de a mozi előcsarnokára és kiszolgálóhelyiségeire is a tágasság és elegancia volt jellemző. A nézőtér bejárati oldalán kárpitozott pillérek és köztük a kárpit anyagából készült függönyök voltak. A nézőtér dongaboltozata „különleges eljárással aranyozott” volt, az előtér bronzveretű falikarjai pezsgőszínű üveghengereken keresztül szórták a fényt. A falakat „Deho nemes fa-tapéta” burkolta.
A Lipótvárosi Mozgókép Rt. által alapított Lloydban a műsorkötést kezdetben a Mozgóképüzemi Rt. bonyolította, majd a Láng Lajos vezette cég vette át. Közismert, hogy a második világháborút követően a mozikat a pártok felosztották egymás közt; a Lloydot a Szociáldemokrata Párt szerezte meg. 1949-ben államosították a Lloydot is, ekkor kapta a Duna mozi nevet.
Az ötvenes és hatvanas években a mozi délelőtt és délután is premier filmeket játszott, emellett a környék iskolásai számára diákelőadásokat és matinékat is tartottak. Stefán Sándor, aki ma a Budapest Film Rt. főmérnöke, 1983-ban A fővárosi mozik műszaki helyzete című tanulmányában részletesen beszámolt arról, hogy milyen átalakításokat kellett elvégezni a Duna moziban, illetve melyek a küszöbön álló feladatok. Akkor a székek cseréjére került sor, valamint a ruhatár áthelyezésével üzemvezetői irodát alakítottak ki.
Port Ferenc, a Budapest Film Rt. vezérigazgatója a Duna mozi jövőbeni sorsával kapcsolatban elmondta: megszületett a döntés a felújításra. Az építési engedélyeztetési terveket már beadták, ezek elfogadása után, akár már a nyár folyamán készülhetnek a kiviteli tervek. A jövőben art moziként kívánják üzemeltetni a Dunát, melynek a korábbinál valamivel kisebb lesz a nézőtere. Korszerűsítik a Odeon videotékát is, annál is inkább, mivel a kölcsönözhető DVD-filmek kínálatát – elsősorban a minőségi filmek körében – növelni kívánják.
A texasi demokraták veszélyes játszmába kezdtek
