Hidegség Szent András-temploma

Szemérmesen megbúvó középkori műemlékeink sorában ezúttal egy olyan különleges templommal ismerkedhetünk meg, amelynek még a belső terét is rejtegetőn eltakarja a külső fala. A XII. században épült hidegségi katolikus templom keleti épületszakasza kívülről nézve egyszerű, négyszögletű hajónak látszik, amelyhez keskenyebb, szintén szögletes záródású szentély kapcsolódik, ámde belépve az épületrészbe egy szabályos körtemplomban találjuk magunkat. A meglepő centrális tér hat méter átmérőjű, kupolával fedett kerek „hajóból” és a keleti oldalához csatlakozó kicsiny, másfél méteres sugarú, patkóíves apszisból áll. A nagyméretű, Fertő vidéki mészkőből faragott kváderkövek egységes román kori falszövetet képeznek, tehát a templomot nem később alakították át ilyenné – mint régebben gondolták –, hanem eleve kívülről szögletesnek, belülről kereknek építették. Ki tudja, miért…
A Fertő tótól délre emelkedő, szélfútta dombvonulaton, ősrégi út mentén fekszik a ma 500 lakosú község, Hidegség. Főutcáját szép régi házak, a Nagycenk felé vezető országutat öreg hársfák szegélyezik, és a falu lakói még ezer facsemete elültetésével is megünnepelték a millennium esztendejét. A település legmagasabb pontján, temetőkerttel körülvéve áll a plébániatemplom. Védőszentje Szent András apostol. A román kori épületrészhez jókora későbbi toldalék csatlakozik: a hosszú barokk hajó 1713-ban készült, ekkor emelték a négyszögű tornyot a kis szentély fölé.
A titokzatos román kori építmény keletkezésének idejére datálható írott adatunk nincs a községről, Hidegség első fennmaradt elnevezése későbbről, az 1274 és 1342 közötti időből származik. A „Hydegsyd” alak utótagja a régi magyar séd, azaz patak szó, a helynév tehát idővel jócskán torzult. A mártír apostol tiszteletére szentelt templomról nem tudjuk, ki és pontosan mikor építette, amint az is kérdés, miféle meggondolásból lett ilyen különös formájú. (Egyetlen hasonló és korabeli épületről van tudomásunk a Kárpát-medencében: a Nyitra megyei Dejtén, a mai Szlovákiában található község temetőkápolnájának kerek középterét is négyszögű köpenyfal takarja, de az apszis ott kívülről félkörívű.)
Az eredeti bejárat nyugat felől nyílott a hidegségi templomba. Az 1972-ben befejeződött műemléki helyreállítás során a későbbi toldalékot maradandóan leválasztották a rotundáról, az ásatás során előkerült faragott köveket láthatóvá tették. A falra erősítettek egy különösen szép, máltai keresztben végződő kígyózó vonallal díszített sírkövet is. A kupolás belső tér legfontosabb látnivalói azonban a falfestmények, amelyek az 1100-as évektől a XVII. századig több szakaszban készültek. A középkori periódusok közül az elsőből maradt meg az apszis Krisztus-alakja, körötte az evangélisták jelképeivel, valamint az íves falmezőben sorakozó nyolc apostolarcmás. A tengelyben lévő ablak két oldalán, Krisztushoz legközelebb látható a templom védőszentje, András és Szent Péter apostol. Az időben második korszak alkotása a körhajó kupolájának szegélyét díszítő második apostolgaléria. A feltűnően életszerű portrék apró „szépséghibája” azonban, hogy az 1949 és 1952 közötti feltárásukat követő restauráláskor egy festőművész a megengedettnél jóval szabadabban bánt az ecsettel. A déli hengerfalon látható antikva betűs felirat a kései reneszánsz freskók maradványa.