Zöldítené Csepelt az MSZP-s vezetés

Dél-Pesten, a Csepel-sziget fővárosi részén csaknem nyolcvanötezren élnek, sokan kertes, családi házakban vagy korszerű társasházakban, de a többnyire elavult lakások, toronyházak ellensúlyozására Csepelen beindult a bérlakás-építési program. Tóth Mihály, a XXI. kerület MSZP-s polgármestere immár a második ciklusban vezeti a kerületet, s állítása szerint a városrészt érintő, fontos alapkérdésekben az önkormányzat szocialista vezetése együttműködik a polgári erőkkel.

Stefka István
2002. 06. 16. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szocialisták erősek Csepelen. Nem értem. Megszűnt a Csepel Vas- és Fémmű, amely húszezer embert foglalkoztatott, még mindig van munkanélküliség. Kevesebb a lakás, mint amennyien szeretnének otthonhoz jutni, még mindig sok a földút, a közlekedés nehézkes, a csatornázottsággal, az infrastruktúrával is baj van, mitől jó itt az MSZP? Beidegződés?
– A legutóbbi választási eredmények szerint a pártlista támogatottsága ötvenkét százalék feletti eredményt hozott. A rendszerváltozáskor, 1990-ben SZDSZ–Fidesz vezetésű önkormányzatot szavazott meg a csepeli lakosság. A negatív tapasztalatok azonban belejátszottak abba, hogy 1994-ben a szocialisták győztek. A kerület civil szervezeteivel jó kapcsolatot építettünk ki, megnyertük az 1998-as önkormányzati választásokat is.
– Mint szocialista polgármester, egy MSZP többségű képviselő-testülettel a háta mögött „kijön” az ellenzékkel?
– A harmincfős testületből tizenheten vagyunk szocialisták, hatan fideszesek, hárman szabad demokraták és egy-egy mandátummal a Munkáspárt, a MIÉP, az FKGP is részt vesz a helyi testületben, amelyben egy független képviselő is helyet kapott. A XXI. kerület önkormányzata az elmúlt nyolc évben a legalapvetőbb kérdésekben konszenzus kialakítására törekedett az ellenzékkel. A kerület fejlesztésével összefüggő kérdésekben a testület döntő többsége egyetértett. Természetesen viták vannak, de az a demokrácia velejárója.
– Vegyük sorjában. Az utak állapota többségében rossz Csepelen.
– A kerület úthálozatát két részre lehet osztani. A főváros kezelésében lévő utakat a tömegközlekedés nagyon leterheli és folyamatosan tönkre teszi. Emellett van a saját kezelésű önkormányzati úthálózat, amelynek a hossza 240 kilométer. Ebből hetven kilométer a földút, ahol csatorna sincs. Ez jelzi a kerület állapotát. Kettős a probléma. Egyrészt meg kellene oldani a főváros által kezelt utak fejlesztését, karbantartását és bővítését is, mivel ez az úthálózat már képtelen ezt a forgalmat ellátni. Ezért a fővárosnak meg kell építenie a csepeli gerincutat, amely észak–déli irányban csökkentené a csepeli belváros teherforgalmát. A másik feladat, hogy a hetven kilométer földút csatornázását, szilárd burkolattal való ellátását minél előbb el kell végeznünk, ez körülbelül 8-9 milliárd forintba fog kerülni. De ezt saját erőből megoldani nem tudjuk. Az infrastrukturális fejlesztéshez az önkormányzatnak biztosítania kell a külső és belső forrásokat. A fővárosnak ehhez több pénzt kell adnia. Tervezés alatt van a dél-budai regionális szennyvíztisztító mű, amely majd elegendő lesz a kerület szennyvíztisztításához, ez is hatmilliárdba fog kerülni.
– A főpolgármester szabad demokrata, Tóth Mihály szocialista, úgymond szövetségesek. A kerület érdekei viszont sokszor ellentétesek a fővárosi érdekekkel. Okoz ez feszültséget?
– Feszültség nincs, de vitáink vannak és elsősorban a forrásmegosztás miatt. Érdemes volt harcolni, mert az önkormányzatunk a forrásmegosztás tekintetében egyre jobb helyzetbe került.
– Nézzük a bérlakásprogramjukat. A pályázaton a Széchenyi-tervből csaknem 500 millió forintot nyertek. Érdekes, a polgári kormányzat nem nézte, hogy baloldali a csepeli vezetés. Nem volt megkülönböztetés?
– 440 millió forintot nyertünk. A városközpontban, a volt Csepel Művek és a Rákóczi út közötti terület építkezésre alkalmas, ezért a testület úgy döntött, hogy ezen a helyen háromszáz lakás megépíthető. Első szakaszban hetvenhárom otthon felépítéséről döntöttünk, ezt pályáztuk meg, a költségek több mint negyven százalékát megnyertük. Magam is pozitívan értékelem a döntéshozók hozzáállását. A fővárosi önkormányzat is kétszázmillió forinttal támogatja ezt a beruházást, természetesen ellentételként a csepeli önkormányzat lehetővé teszi, hogy a főváros, huszonöt lakásbérlő kijelölési jogát megkapja. Az első ütemben tehát ezeknek a felépítése körülbelül egymilliárd-kétszázmillió forintba kerül. A tervezés már befejeződött, folyamatban a kiviteli tervek elkészítése, reményeink szerint szeptemberre az első kapavágást megtesszük. Ezek nem szociális, hanem piaci bérlakások lesznek.
– Csepelen hány lakás van az önkormányzat birtokában?
– Csaknem kétezer lakással rendelkezünk, de ezek elavultak, a tízemeletes panelek pedig nem népszerűek, új lakók nem szívesen költöznek ilyen lakásokba. Ugyanakkor az itt élő emberek egy része a régi, földszintes, csatornázatlan lakásokból szeretne jobb körülmények közé kerülni. A bérlakás-építési programmal szerintem megélénkül a lakáspiac, önkormányzati lakásokból többen bérlakásokba költöznek, és a szociálisan rászorultak lakásgondjait könnyebben megtudjuk oldani. A Csepeli Vagyonkezelő Kft.-nél több mint négyszáz lakásigénylő-kérelem van, de ennél sokkal nagyobb a gond, hiszen az albérletekben élők közül legalább ezren küszködnek komoly lakásproblémákkal a kerületben.
– Ebben a felmérésben nincsenek benne a hajléktalanok?
– Nincsenek, azok más problémát vetnek fel. Számukról statisztikánk nincs, de a hajléktalanszálló telített a hidegebb hónapok beköszöntével, nyáron a sziget északi és déli területein sokan szoktak összegyűlni, az úgynevezett Akácfa utcai erdőnél.
– Úgy tudom más tervei is vannak Csepelnek. A szigetcsúcsnál, Csepel-sziget északi csücskénél Manhattan típusú, toronyházakkal szabdalt építkezés kezdődne, de olyan terv is van, hogy legyen ez a terület a Dunának, a szabadkikötőnek köszönhetően egy Velence jellegű víziváros.
– A ötletpályázat elkészült, most folyik a területen megvalósítható beruházások jogi, szabályozási, tervezői, szakmai előkészítése. Több tulajdonosa is van ennek a beépítendő résznek, még legalább két év kell ahhoz, hogy minden feltétel meg legyen ahhoz, hogy döntsön a testület a tervpályázatokról, mi épülhet oda.
– Az MSZP toronyházakat szeretne ezen a területen, az ellenzék viszont környezet- és tájvédelmi szempontból ezt nem támogatja.
– Mi el tudtuk volna képzelni a toronyházat is, de a Fővárosi Közgyűlés döntését elfogadtuk, amely hatvan méterben maximálta a legnagyobb ház magasságát.
– Csepel a főváros legnagyobb egybefüggő, még beépítetlen zöld területével rendelkezik. Hogyan akarják ezt megóvni?
– Mielőtt válaszolnék a kérdésére, meg kell jegyeznem, hogy a főváros csakis déli irányba fejlődhet jelentős mértékben. Csepel északi területén a főváros tervezi egy Népligethez hasonló park megépítését, ami minimum negyvenöt hektár lesz, de ez még a tárgyalásainktól is függ. Ezzel hozzájárulunk Budapest zöld területeinek növeléséhez, de a környezetvédelemhez az is hozzátartozik, hogy meg kell oldani a már említett úthálózat korszerűsítését, a sziget teljes csatornázottságát. Megemlítem, hogy a Csepel Vas- és Fémművek területének szennyeződése feltáratlan, ezért környezetvédelmi szempontból meg kell tisztítani. Tehát, aki itt akar beruházni, annak figyelembe kell vennie a környezetvédelmi előírásokat. Vagyis ez a terület nem fejlődhet úgy, ha ezeket a környezetvédelmi szempontokat nem vesszük figyelembe.
– Közelednek az önkormányzati választások. Indul?
– A párton belüli döntés még hátra- van. Remélem, hogy az MSZP csepeli szervezete jelöl, és akkor a harmadik ciklusra is megmérettetem magam.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.