időjárás 17°C Paszkál 2022. május 17.
logo

Zöldítené Csepelt az MSZP-s vezetés

Stefka István
2002.06.16. 23:00

Dél-Pesten, a Csepel-sziget fővárosi részén csaknem nyolcvanötezren élnek, sokan kertes, családi házakban vagy korszerű társasházakban, de a többnyire elavult lakások, toronyházak ellensúlyozására Csepelen beindult a bérlakás-építési program. Tóth Mihály, a XXI. kerület MSZP-s polgármestere immár a második ciklusban vezeti a kerületet, s állítása szerint a városrészt érintő, fontos alapkérdésekben az önkormányzat szocialista vezetése együttműködik a polgári erőkkel.

A szocialisták erősek Csepelen. Nem értem. Megszűnt a Csepel Vas- és Fémmű, amely húszezer embert foglalkoztatott, még mindig van munkanélküliség. Kevesebb a lakás, mint amennyien szeretnének otthonhoz jutni, még mindig sok a földút, a közlekedés nehézkes, a csatornázottsággal, az infrastruktúrával is baj van, mitől jó itt az MSZP? Beidegződés?
– A legutóbbi választási eredmények szerint a pártlista támogatottsága ötvenkét százalék feletti eredményt hozott. A rendszerváltozáskor, 1990-ben SZDSZ–Fidesz vezetésű önkormányzatot szavazott meg a csepeli lakosság. A negatív tapasztalatok azonban belejátszottak abba, hogy 1994-ben a szocialisták győztek. A kerület civil szervezeteivel jó kapcsolatot építettünk ki, megnyertük az 1998-as önkormányzati választásokat is.
– Mint szocialista polgármester, egy MSZP többségű képviselő-testülettel a háta mögött „kijön” az ellenzékkel?
– A harmincfős testületből tizenheten vagyunk szocialisták, hatan fideszesek, hárman szabad demokraták és egy-egy mandátummal a Munkáspárt, a MIÉP, az FKGP is részt vesz a helyi testületben, amelyben egy független képviselő is helyet kapott. A XXI. kerület önkormányzata az elmúlt nyolc évben a legalapvetőbb kérdésekben konszenzus kialakítására törekedett az ellenzékkel. A kerület fejlesztésével összefüggő kérdésekben a testület döntő többsége egyetértett. Természetesen viták vannak, de az a demokrácia velejárója.
– Vegyük sorjában. Az utak állapota többségében rossz Csepelen.
– A kerület úthálozatát két részre lehet osztani. A főváros kezelésében lévő utakat a tömegközlekedés nagyon leterheli és folyamatosan tönkre teszi. Emellett van a saját kezelésű önkormányzati úthálózat, amelynek a hossza 240 kilométer. Ebből hetven kilométer a földút, ahol csatorna sincs. Ez jelzi a kerület állapotát. Kettős a probléma. Egyrészt meg kellene oldani a főváros által kezelt utak fejlesztését, karbantartását és bővítését is, mivel ez az úthálózat már képtelen ezt a forgalmat ellátni. Ezért a fővárosnak meg kell építenie a csepeli gerincutat, amely észak–déli irányban csökkentené a csepeli belváros teherforgalmát. A másik feladat, hogy a hetven kilométer földút csatornázását, szilárd burkolattal való ellátását minél előbb el kell végeznünk, ez körülbelül 8-9 milliárd forintba fog kerülni. De ezt saját erőből megoldani nem tudjuk. Az infrastrukturális fejlesztéshez az önkormányzatnak biztosítania kell a külső és belső forrásokat. A fővárosnak ehhez több pénzt kell adnia. Tervezés alatt van a dél-budai regionális szennyvíztisztító mű, amely majd elegendő lesz a kerület szennyvíztisztításához, ez is hatmilliárdba fog kerülni.
– A főpolgármester szabad demokrata, Tóth Mihály szocialista, úgymond szövetségesek. A kerület érdekei viszont sokszor ellentétesek a fővárosi érdekekkel. Okoz ez feszültséget?
– Feszültség nincs, de vitáink vannak és elsősorban a forrásmegosztás miatt. Érdemes volt harcolni, mert az önkormányzatunk a forrásmegosztás tekintetében egyre jobb helyzetbe került.
– Nézzük a bérlakásprogramjukat. A pályázaton a Széchenyi-tervből csaknem 500 millió forintot nyertek. Érdekes, a polgári kormányzat nem nézte, hogy baloldali a csepeli vezetés. Nem volt megkülönböztetés?
– 440 millió forintot nyertünk. A városközpontban, a volt Csepel Művek és a Rákóczi út közötti terület építkezésre alkalmas, ezért a testület úgy döntött, hogy ezen a helyen háromszáz lakás megépíthető. Első szakaszban hetvenhárom otthon felépítéséről döntöttünk, ezt pályáztuk meg, a költségek több mint negyven százalékát megnyertük. Magam is pozitívan értékelem a döntéshozók hozzáállását. A fővárosi önkormányzat is kétszázmillió forinttal támogatja ezt a beruházást, természetesen ellentételként a csepeli önkormányzat lehetővé teszi, hogy a főváros, huszonöt lakásbérlő kijelölési jogát megkapja. Az első ütemben tehát ezeknek a felépítése körülbelül egymilliárd-kétszázmillió forintba kerül. A tervezés már befejeződött, folyamatban a kiviteli tervek elkészítése, reményeink szerint szeptemberre az első kapavágást megtesszük. Ezek nem szociális, hanem piaci bérlakások lesznek.
– Csepelen hány lakás van az önkormányzat birtokában?
– Csaknem kétezer lakással rendelkezünk, de ezek elavultak, a tízemeletes panelek pedig nem népszerűek, új lakók nem szívesen költöznek ilyen lakásokba. Ugyanakkor az itt élő emberek egy része a régi, földszintes, csatornázatlan lakásokból szeretne jobb körülmények közé kerülni. A bérlakás-építési programmal szerintem megélénkül a lakáspiac, önkormányzati lakásokból többen bérlakásokba költöznek, és a szociálisan rászorultak lakásgondjait könnyebben megtudjuk oldani. A Csepeli Vagyonkezelő Kft.-nél több mint négyszáz lakásigénylő-kérelem van, de ennél sokkal nagyobb a gond, hiszen az albérletekben élők közül legalább ezren küszködnek komoly lakásproblémákkal a kerületben.
– Ebben a felmérésben nincsenek benne a hajléktalanok?
– Nincsenek, azok más problémát vetnek fel. Számukról statisztikánk nincs, de a hajléktalanszálló telített a hidegebb hónapok beköszöntével, nyáron a sziget északi és déli területein sokan szoktak összegyűlni, az úgynevezett Akácfa utcai erdőnél.
– Úgy tudom más tervei is vannak Csepelnek. A szigetcsúcsnál, Csepel-sziget északi csücskénél Manhattan típusú, toronyházakkal szabdalt építkezés kezdődne, de olyan terv is van, hogy legyen ez a terület a Dunának, a szabadkikötőnek köszönhetően egy Velence jellegű víziváros.
– A ötletpályázat elkészült, most folyik a területen megvalósítható beruházások jogi, szabályozási, tervezői, szakmai előkészítése. Több tulajdonosa is van ennek a beépítendő résznek, még legalább két év kell ahhoz, hogy minden feltétel meg legyen ahhoz, hogy döntsön a testület a tervpályázatokról, mi épülhet oda.
– Az MSZP toronyházakat szeretne ezen a területen, az ellenzék viszont környezet- és tájvédelmi szempontból ezt nem támogatja.
– Mi el tudtuk volna képzelni a toronyházat is, de a Fővárosi Közgyűlés döntését elfogadtuk, amely hatvan méterben maximálta a legnagyobb ház magasságát.
– Csepel a főváros legnagyobb egybefüggő, még beépítetlen zöld területével rendelkezik. Hogyan akarják ezt megóvni?
– Mielőtt válaszolnék a kérdésére, meg kell jegyeznem, hogy a főváros csakis déli irányba fejlődhet jelentős mértékben. Csepel északi területén a főváros tervezi egy Népligethez hasonló park megépítését, ami minimum negyvenöt hektár lesz, de ez még a tárgyalásainktól is függ. Ezzel hozzájárulunk Budapest zöld területeinek növeléséhez, de a környezetvédelemhez az is hozzátartozik, hogy meg kell oldani a már említett úthálózat korszerűsítését, a sziget teljes csatornázottságát. Megemlítem, hogy a Csepel Vas- és Fémművek területének szennyeződése feltáratlan, ezért környezetvédelmi szempontból meg kell tisztítani. Tehát, aki itt akar beruházni, annak figyelembe kell vennie a környezetvédelmi előírásokat. Vagyis ez a terület nem fejlődhet úgy, ha ezeket a környezetvédelmi szempontokat nem vesszük figyelembe.
– Közelednek az önkormányzati választások. Indul?
– A párton belüli döntés még hátra- van. Remélem, hogy az MSZP csepeli szervezete jelöl, és akkor a harmadik ciklusra is megmérettetem magam.