Jogtalanul vizsgálódott a KEHI?

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) a Magyar Fejlesztési Bankra és egyes, hozzá kapcsolódó szervezetekre nézve súlyosan elmarasztaló megállapításokat tartalmazó anyagot tett közzé januárban. Az érintettek az index.hu oldalán reagáltak a „tájékoztatóra”: szerintük a hivatal megállapításai nem állják meg a helyüket, és maga a vizsgálat is törvénytelen volt. A dolog érdekességét növeli, hogy az MFB tavaly 142 milliárdos veszteséget halmozott fel, amelynek döntő részét a múlt év második felében, a választások után könyvelték el.

Prekoncepciós jellegű volt a KEHI-nek a Magyar Fejlesztési Banknál és több, hozzá kapcsolódó társaságnál végzett hét hónapos vizsgálata: az eljárás egyértelmű célja néhány, az előző kormány számára fontos szervezet „bűnös” tevékenységének bemutatása és elítélése volt – áll abban dokumentumban, amelyet a KEHI-vizsgálat megállapításaira reagálva tettek közzé a vizsgálódás által érintettek az index.hu internetes oldalán.
A tájékoztató – amely furcsamód 2002. januári keltezéssel jelent meg a Miniszterelnöki Hivatal honlapján – vitatható körülmények között született: egy gazdálkodószervezet „tevékenységének” átfogó vizsgálata, amelyet a KEHI lefolytatott, meghaladta a hivatal hatáskö-rét, még akkor is, ha a kormánytól, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló minisztertől erre felhatalmazása volt – áll a válaszlevélben. A dokumentum felhívja a figyelmet arra is, hogy a gazdálkodószervezetek tevékenységének kizárólag azt a részét ellenőrizhette volna a hivatal, amely a központi költségvetésből, elkülönített állami pénzalapokból juttatott pénzeszközök felhasználásával, vagy az állami kezesség beváltásával kapcsolatos. Mindezek alapján megállapítható, hogy a KEHI jogszabályi felhatalmazás hiányában vizsgálta az MFB-t és a tulajdonában lévő társaságokat – szögezik le az érintettek.
A levél írói szerint a KEHI a hitelintézeti törvény szabályait megszegve jutott bank- és üzleti titkokat tartalmazó adatokhoz, hiszen feladat- és hatáskörét túllépve járt el, és nem a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrizte. A hivatalnak nem voltak az MFB, illetve leányvállalatai tevékenysége átfogó ellenőrzéséhez szükséges jogosítványai. E súlyos megállapításokat igazolja az a tény – írják az érintettek –, hogy a kormány 2003. január 8-án kihirdetett rendeletében – vagyis az ellenőrzések lezárása után – módosította a KEHI hatáskörét, kiterjesztve azt a kifogásolt területekre is.
A válaszlevél írói kifogásolják azt is, hogy a KEHI nem a kormányhatározatok végrehajtását, hatályosulását vizsgálta meg – a tájékoztatóban egyetlenegy ilyen elemzés sem szerepel –, hanem érdemben bírálta a kormányhatározatok, rendeletek tartalmát. A tájékoztató egyik pontja például a korábbi kormányzat gyorsforgalmi úthálózatokat fejlesztő programját illeti kritikával, annak ellenére, hogy ezt a kormányzati konstrukciót a jelenlegi kormány az MFB új vezetésének közreműködésével változatlanul fenntartja és folytatja.
A KEHI több mint hét hónapos vizsgálódásakor a hivatal egyetlen munkatársa, vezetője sem érezte szükségét annak, hogy a jelentés elkészítése során a korábbi banki döntéshozó testületek tagjait vagy vezetőit meghallgassa, felvilágosítást, esetleg magyarázatokat kérjen a vizsgált ügyekben: ez meglehetősen szokatlan és sajátos eljárásmód – áll a levélben. (Ennek köszönhető valószínűleg az is, hogy a KEHI-vizsgálat érintettjeinek egy interne-tes portálon kellett reagálniuk a hivatal megállapításaira.)
A KEHI nem vette figyelembe azt a kormányhatározatot sem, amely a bank stratégiájának elfogadása után, 2000 februárjában kifejezetten előírta a vállalkozási portfólió csökkentését. E határozat kiemelt feladatként szerepelt a bank üzleti terveiben – mutatnak rá a levél írói. Emlékeztetnek arra is, hogy a tulajdonosi, állami beavatkozás az állami vállalatok, bankok esetében természetes. A bank tőkehelyzete nem határozta meg, hogy veszteségeit tőkeemeléssel kell rendezni. Az MFB-ről szóló törvény a minimális jegyzett tőkét határozta meg, az egyéb jogszabályok pedig további tőkekövetelményeket és más működési szabályokat írtak elő. 1999 és 2002 május vége között – érvel a levél – a bank a tőkekövetelményeknek mindig eleget tett. Veszteség 2000-ben volt, 2001-ben pedig nyereséggel zárt a bank. (A napokban közzétett gyorsjelentés szerint 2002-ben 142 milliárdos veszteséget könyvelt el az MFB, ám – a negyedéves adatok tanúsága szerint – ennek döntő többsége az új vezetés regnálása alatt keletkezett.)
A korábbi vezetők szerint a bank a rá vonatkozó prudenciális szabályokat egyetlen esetben sem sértette meg: ezt a 2002-ben lebonyolított felügyeleti ellenőrzés is megállapította. A KEHI által nyilvánosságra hozott tájékoztató nyíltan megkérdőjelezi a bank döntéshozó testületeinek szakmai felkészültségét: ezzel szemben a levél írói szerint az MFB igazgatóságának és felügyelőbizottságának tevékenységét a szakszerűség, a jó munkakapcsolatok és a törvényi előírások, a működési és döntési szabályok betartása jellemezte.
Figyelemre méltó az a tény is, hogy az illetékes miniszterek egyetlenegy esetben sem kifogásolták – a múltbeliek és a jelenlegi sem – az MFB vagyongazdálkodását – áll a levélben. Rendkívül súlyos, rágalmazó valótlanság azt állítani – tények, érvek és dokumentumok bemutatása nélkül –, hogy voltak olyan ügyletek, amelyek során a felelős gazdálkodás szempontjai sérültek volna, vagy a bank számára vagyoni hátrány keletkezett volna: ezzel szemben a korábbi vezetők szerint az MFB jogszerűen és megbízhatóan végrehajtotta a tulajdonosi döntéseket. Tény az is, hogy az MFB a kockázatára vállalt üzleti tranzakciók alatt 2000 és 2002 között mindig jövedelmezően gazdálkodott.
A DHK részére nyújtott hitel fedezete biztosított volt: a kedvező kamatozású hitelt, illetve hitelkeretet a központ megkapta, sőt a bank annak összegét 2002 őszén tovább növelte. A DHK-nak nyújtott hitelt az állam valóban garantálta, a kockázat állami átvállalását törvény tette lehetővé – vélik a levélírók. A sportfinanszírozásban a banki szerepvállalásnak törvényi és egyéb jogszabályi alapjai voltak. A kidolgozott konstrukció sokrétű szabályozottságát és óvatosságát még a parlament illetékes bizottsága is elismerte – áll a reagálásban.
A tizenkét állami gazdaság átvételét, működtetését és privatizálását az MFB a kormányhatározatok és az alapítói határozatok előírásait mindenben betartva hajtotta végre. A KEHI álláspontját – megsértették a privatizációs törvényt – a korábbi vezetők szerint semmilyen érv nem támasztja alá, hiszen az MFB-re a privatizációs törvény nem vonatkozott és jelenleg sem vonatkozik.
A Defend Kft. adóssághelyzetét 2002 májusáig jól tudta kezelni: ellenben, ha a tulajdonos maga mondja fel a jól teljesítő cégével kötött szolgáltatási szerződéseket, kelti „leányvállalata” rossz hírét, akkor nem meglepő, ha mások is ezt teszik – fogalmaz a reagálás. A korábbi vezetés szerint az MFB a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésében a szakmai és a pénzügyi szempontokat egyaránt következetesen érvényesítette. Valótlan, hogy az új eljárási rend megdrágította volna az útépítést, illetve valótlan az ellenőrizhetetlenség vádja is: ez utóbbit az Állami Számvevőszék 2002 tavaszán kelt jelentése is alátámasztja. Nem állja meg a helyét az a megállapítás sem – áll a levélben –, hogy a fix költségű autópálya-építés alkalmazott gyakorlata, az építés költsége nagyobb volt a szakmailag indokoltnál. Mindezekkel szemben a valóság az, hogy az autópályák építése fix áron, a korábbi építéseknél – ahogyan a kormányhatározat előírta – legalább öt százalékkal olcsóbban valósult meg.