László Csaba esete az APEH-adatokkal

Több mint egy hónapnak kellett eltelnie ahhoz, hogy László Csaba pénzügyminiszter elismerje: valóban magához kérte a máig ismeretlen okból lemásolt teljes APEH-es adatbázist, ami állítólag ennek ellenére nem került a Pénzügyminisztériumba. A tárca honlapján most közzétett dokumentumokból azonban kiderül: a VPOP, a Szerencsejáték Felügyelet, a Magyar Államkincstár és az Államháztartási Hivatal eleget tett László Csaba kérésének.

Bár Gál J. Zoltán lapunk információiról korábban azt mondta, hogy azokat forráskritikával kell kezelni, azokból egy szó sem igaz, mára kiderült: a kormányszóvivő tudatosan félretájékoztatta a közvéleményt. Az APEH-nél ugyanis valóban kimásolták a teljes adatbázist, amelyet a pénzügyminiszter magához is kért. László Csaba tavaly július 22-én – két hónappal a Medgyessy-kormány megalakulása után – arra utasította az adóhivatalt, hogy a május 27-i adatmentés „egy másolati példányát elektronikus adathordozón” küldje el neki – derül ki a miniszter és az APEH levelezéséből, amely a Pénzügyminisztérium (PM) honlapján a múlt hét vége óta olvasható.
Az iratmásolatok szerint az adóhivatal – állítólag – végül nem szolgáltatta ki ezeket az adatokat, hanem az adatmentés egy másolatát az APEH székházában letétbe helyezte. Erre utal az APEH elnökének, Király László Györgynek szeptember 27-én kelt levele, amelyben az olvasható, hogy az informatikai rendszer május 27-i állapotát már nem lehetett rekonstruálni a miniszteri utasítás időpontjában, legfeljebb a július eleji állapot archiválásáról lehetett akkor szó. Király az adatok biztonságos tárolása érdekében három variációt ajánlott a PM-nek, s ezekből végül is állítólag azt választották, hogy a rögzített adatok a hivatalnál maradnak. Mindez nem jelenti azt, hogy nem készültek másolatok az adatbázisról, amelyek kikerülhettek az APEH-től.
Több állami hivataltól viszont bekerültek az adatok a PM-be; ugyanis a miniszter nem csupán az adóhivataltól, hanem a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságától (VPOP), a Szerencsejáték Felügyelettől, a Magyar Államkincstártól, az Államháztartási Hivataltól és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől (PSZÁF) kért be állapotrögzítő adatokat. Ezek a hivatalok – a PSZÁF kivételével – megküldték a kért archív másolatokat, így azok jelenleg is a PM-ben vannak. A PSZÁF megtagadta az adatszolgáltatást.
Az adatmásolás okára László Csaba a mai napig nem adott elfogadható választ. A pénzügyminiszter legutóbb az ezt firtató kérdésre azt felelte: a kormányváltás utáni hetekben sok olyan ügy került napirendre, amelyek alapján az új kabinetben felmerült az igény, hogy regisztráltassa, milyen állapotot örökölt egyes informatikai rendszereknél. Az adatok elhelyezéséről az APEH esetében – az intézmény speciális helyzetére tekintettel – állítólag külön megállapodás született. Eszerint a „pillanatfelvételt” rözgítő adatok nem hagyhatják el az APEH épületét, és azt az adóhatóság normál, titkos ügykezelési rendszerében tárolják.
Emlékezetes: az adatmásolási ügyet Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke a rendszerváltás óta történt legnagyobb botránynak nevezte. A politikus az ügyben interpellációt intézett László Csabához, amelyben a pénzügyminiszter, illetve az APEH-elnök lemondását sürgette. Az MDF vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte az adatmentés miatt.
Simicska Lajos, az adóhatóság volt elnöke államtitoksértés gyanúja miatt feljelentést tett az ügy kapcsán. Simicska lapunkkal korábban közölte: a sajtóban megjelent információk és nyilatkozatok alapján megállapítható, hogy tavaly nyáron az adóhivatal normál biztonsági adatmentéseitől eltérő adatmásolást hajtottak végre, amellyel az adózók teljes adatállományát kiemelték az informatikai rendszer ellenőrzése alól. Hozzátette: egy ilyen komoly kockázatokat hordozó döntést felelős vezető csak megfelelő szakmai indokok alapján hozhat. Szerinte ilyen érv, magyarázat idáig nem hangzott el. A majdani vizsgálatokra való hivatkozást a tréfa kategóriájába tartozónak minősítette. Simicska szerint a „hosszú bájtok” legendája után kutató Hunaudit Kft. esetében is felvetődik a gyanúja annak, hogy államtitoksértés történt. A cég munkatársai ugyanis a jogszabályi előfeltételek hiányában törvénysértő módon megismerték az APEH informatikai rendszerét.
Király László György jelenlegi APEH-elnök laptársunknak úgy nyilatkozott: az adóhatóság adatállománya nem állam-, hanem szolgálati tikok. Szerinte éppen ezért nem kellett a Hunaudit munkatársainak nemzetbiztonsági átvilágításon átesniük.
Király korábban, 2002. november 7-én még úgy nyilatkozott a Hunaudit Kft. tevékenységéről: „Egyébként természetesen ezen munkájuk során adótitkokkal és államtitkokkal is találkoztak.”