Két tényleges iraki tábornokkal találkozik szerdán Athénban Anthony Zinni nyugalmazott amerikai tábornok, George Bush elnök személyes képviselője. Az egyik legjelentősebb görög lap tegnapi jelentése szerint a találkozót Görögország mint az Európai Unió soros elnöke szervezte titokban, az Irak elleni háború elkerülése érdekében. A két iraki tábornok Szaddám Huszein elnök közvetlen bizalmas munkatársa, és az ő áldásával találkoznak Zinnivel – írta tudósításában a To Vima című lap.
Emellett számos helyen folytatódtak az egyeztetések a háború elkerülésével vagy éppen a támadás előkészületeivel kapcsolatban. A békepárti Oroszország londoni nagykövete a BBC-nek tegnap úgy nyilatkozott, hogy „meglehetősen hatékonyan dolgoznak Irakban a Hans Blix vezette ENSZ-fegyverzetellenőrök”. Grigorij Karaszin a tévé heti politikai magazinműsorában azt mondta: az ellenőrök munkájának hatékonyságát éppen az asz-Szamúd rakéták fellelése bizonyítja. E rakéták hatótávolsága meghaladja a korábbi határozatokban megszabott mértéket; Londonban és Washingtonban ezt a tényt is az Irakra kirótt leszerelési előírások súlyos megsértésének minősítették. A nagykövet nem volt hajlandó érdemben válaszolni arra a kérdésre, hogy előállhat-e olyan helyzet, amelyben Oroszország megvétózza az ENSZ elé kerülő újabb brit–amerikai határozati javaslatot. Hans Blix egyébként március 1-jei határidőt szabott Bagdadnak, hogy hozzálásson asz-Szamúd rakétáinak megsemmisítéséhez. E követelmény teljesítése az iraki rendszert védelmi képességének alapelemétől fosztaná meg. Az amerikai elnök szombaton azt mondta, hogy a megengedettnél nagyobb hatótávolságú iraki rakéták csak a jéghegy csúcsát alkotják, és a megsemmisítésükön túl Bagdadnak még sok egyebet is tennie kell a leszereléshez.
A Nemzetközi Atomenergia- ügynökség (NAÜ) igazgatója, Mohamed el-Baradei szombati sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy Irak nem működik együtt teljes egészében a nemzetközi fegyverzetellenőrökkel. A NAÜ vezetője hangsúlyozta: az ellenőrök még nem végeztek munkájukkal, de ehhez nem is kapnak meg minden segítséget Bagdadtól. El-Baradei ugyanakkor osztja Hans Blix nézetét, amely szerint a háború továbbra is elkerülhető.
A Perzsa-öbölbe – az Irak elleni esetleges háború céljából – telepített amerikai haderők létszáma már eléri a 200 ezer főt, ebből 98 ezren Kuvaitban vannak – közölte egy illetékes a Pentagonból. A középső parancsnokság alá tartozó – az Afrika szarvától a Közel-Keleten át Afganisztánig terjedő területen lévő – amerikai erők összlétszáma jelenleg 210 ezer, de ebből tízezer katonát Afganisztánban kötöttek le.
Az amerikai elnök szombaton úgy vélte, hogy a jövő hét elején előterjesztendő amerikai határozati javaslat az utolsó alkalmat kínálja az ENSZ Biztonsági Tanácsának arra, hogy bizonyítsa saját jelentőségét. George Bush a texasi Crawford melletti birtokán rámutatott: a határozati javaslat tisztán és érthetően megállapítja majd, hogy Irak nem engedelmeskedik a BT 1441-es, leszerelést követelő határozatának.
Az amerikai külügyminiszter arra számít, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa röviddel a fegyverzetellenőrök március 7-én esedékes jelentése után döntésre jut egy Irak lefegyverzésére vonatkozó új határozatról. Colin Powell ezt tegnap Tokióban közölte. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia jelezte: a hét elején olyan határozati javaslatot szándékoznak előterjeszteni a BT-ben, amely kimondja, hogy Irak nem teljesíti az ENSZ leszerelési követelményeit, és utat nyithat a háborúhoz Bagdad feltételezett tömegpusztítófegyver-programjai felszámolására. Ezelőtt nem sokkal a brit kormányfő azt javasolta az amerikai elnöknek, hogy London és Washington közös ultimátumban három hetet adjon Iraknak tömegpusztító fegyverei leszerelésére.
Az Egyesült Államok akkor is megtámadná Irakot, ha Franciaország élne vétójogával az ENSZ BT-ben – jelentette ki Richard Perle Pentagon-tanácsadó. A washingtoni védelmi minisztérium konzultatív szervét irányító Perle hozzátette, hogy nem Jacques Chirac francia elnök fogja meghatározni az amerikai politikát. A Pentagon emberének meggyőződése, hogy az iraki kísérlet előjátéka lesz a közel-keleti térséget érintő reformoknak. Mint mondta, reméli, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök reformokat vesz fontolóra, mert ellenkező esetben arra gondolhat, hogy ő lesz „a következő célpont”.
***
A britek Bushtól is tartanak. A britek csaknem fele szemében George Bush amerikai elnök fenyegeti leginkább a világbékét, míg a másik fele szerint Szaddám Huszein iraki államfő – derült ki a Sunday Times című vasárnapi lap megrendelésére végzett közvélemény-kutatásból. Arra a kérdésre, hogy ki jelenti a nagyobb veszélyt a világbékére, a megkérdezett britek 45 százaléka jelölte meg George Busht és ugyanekkora hányada Szaddám Huszeint. A szondázás tanúsága szerint a britek 47 százaléka tartja zsarnoknak az Egyesült Államokat, míg 27 százaléka gondolja, hogy Washington a jó ügyet szolgálja. A felmérés egyúttal Tony Blair miniszterelnök támogatásának visszaeséséről árulkodik. (MTI)
***
Súlyos vádak Bagdadnak. Irak fejlettebb vegyi robbanótölteteket dolgozott ki, mint amilyenekről az ENSZ ellenőreinek korábban tudomásuk volt – mondta az iraki légierő egy dezertált tisztje a Sunday Telegraph című brit lapnak. Az iraki fegyverzet-ellenőrzést végző ENSZ-szervezet New York-i központjában azt mondták a brit lapnak, hogy a lehető leghamarabb beszélni akarnak a megszólaltatott iraki tiszttel. A brit vezérkari főnök szerint a hadsereg felkészült az ilyen fegyverekkel végrehajtott támadás kivédésére. (MTI)
vészhelyzet
A 1443 lesz az a szám, amelyet utasbiztonsági ügyekben hívhatunk a fővárosban
