Mielőtt végleges döntés születne a Vásárhelyi-terv valamennyi részletkérdéséről, szükséges, hogy arról a szakemberek is véleményt mondjanak – hangoztatta Kováts Gábor, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke, aki emlékeztetett az utóbbi évek nagy árvizeire. Szerinte ezek, valamint a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos új előírások, az európai uniós földhasználati igények megkövetelik a másfajta gondolkodásmódot a Tisza völgyének esetében is. Kováts példaként említette: a legutóbbi tiszai árvíznél megtapasztalhattuk, mire volt képes a folyó Beregben és Szolnoknál, ám arról eleddig egyáltalán nem esett szó, mi lett volna akkor, ha a Maroson és a Körösön csupán közepes árhullám vonul le. A számítógépes modellezésnél kiderült, hogy Szegednél a Tisza vízállása ebben az esetben eléri a 10,5 méteres magasságot, az katasztrófát eredményezett volna.
Minderről azért fontos beszélni – hangoztatták többen is –, mert azt már lehet tudni, hogy a nagy ívű program végrehajtására 70–80 milliárd forintot szándékoznak költeni, és a kormány várhatóan 8 milliárdot különít el jövőre erre a célra, az viszont mindmáig nem dőlt el, hány víztározó épül.
Aradi Csaba, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója – aki egyedül volt hivatott képviselni a természetvédelmet – hangsúlyozta: a Vásárhelyi-terv az árvízvédelmen kívül egyéb lehetőségeket is kínál. Egy tájléptékű gondolkodás keretében a Tisza-völgy rehabilitációjánál össze lehet kapcsolni a vidék fejlesztését a nagyobb élet- és vagyonbiztonsággal. A természetvédők nem kizárólag a gátak közé szorított folyót nézik, hanem a valamikori árteret is, hiszen ott a hatalmas víz által szabályozott ökológiai rendszerek alakultak át a szabályozás után. Két elméletet rendkívül fontosnak tartanak: az egyik a vízgyűjtők egységének elve, a másik pedig a pulzáló árvizek szerepe. Aradi Csaba szerint egy jól kialakított tározórendszer lehetőséget kínál a természetvédelem számára is.
A meghívottak listáját hallva Droppa György, a Duna Kör ügyvivője és a Zöld Demokraták elnöke lapunknak azt mondta: a vízügyi szakma érveit már megint álcivil szervezetekkel próbálják hitelesíteni, miközben a Vásárhelyi-terv alternatíváját felmutató környezetvédőket megint nem hallgatták meg. Droppa szerint a hamarosan végső stádiumát elnyerő tervvel az a fő baj, hogy szinte kizárólag a vízügyi szakma elavult eszközeivel próbálja megoldani az árvíz elleni védekezést. A politikusok által már elkészültnek tekintett koncepció alig fordít figyelmet az alternatív, ökológiai szempontból is előnyös módszerekre, például az árterek kiszélesítésére, a mesterségesen leszakított holtágak helyreállítására, s szinte kizárólag a gátak magasításával és a vésztározók kialakításával foglalkozik. – Ma lényegében a tervezőasztalon sok száz millió forintért elkészült javaslat mellé próbálnak utólag társadalmi álegyeztetéseket szervezni, miközben mindvégig félresöpörték a Duna Kör elképzeléseit. Ugyan Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter ígéretet tett a zöldszervezet bevonására, erre végül mégsem került sor – mutatott rá Droppa György.
***
A vízügy béklyójában?
Hogyan lehet úgy nagyobb összegekért küzdeni a környezetvédelem terén, ha például hiányzik az egységes területi környezetvédelmi és vízgazdálkodási felügyelet, illetve igazgatóság? – kérdezte Pap János (Fidesz) a parlamentben a szaktárca átszervezésével összefüggésben. Emlékeztetett arra, hogy a minisztérium korábban úgy döntött, összevonja a környezetvédelmi és vízügyi területet, s ennek megfelelően június végén egy, az ellenzéki politikus szerint jó átszervezéstervezetet jelentettek be. – Ezt az egyébként nagy támogatottságnak örvendő indítványt azonban később visszavonták, és a korábbi rossz gyakorlatnak megfelelőt terjesztettek elő – hangsúlyozta Pap, aki azt tudakolta, mi oka volt az eredeti javaslat felülbírálásának, amelyet a vízügyön kívül mindenki megfelelőnek ítélt. Azt is meg szerette volna tudni, hogy a módosított vízügyes tervezet szerinti szakaszmérnökségek, illetve őrhálózatok hogyan képesek lefedni a környezetvédelem teljes területét. – Ezek szerint fennmaradhat az a gyakorlat, hogy arra ad a hatóság engedélyt, amire egyébként vállalkozik is? – kérdezte. Erre reagálva a szaktárca politikai államtitkára, Kis Zoltán kijelentette: a vagyonkezelési és hatósági jogkört elválasztják egymástól. A környezetvédelmi és vízügyi terület kapcsolatáról szólva az államtitkár hangsúlyozta: egy együttes rendszer kialakítása a cél.
origo.hu
Kihúzták az ötös lottót
