A helyi képviselők szerint a korábban kiszemelt lerakóhelyszíneken új iskolát, sportpálya-lelátót, málnahűtőházat ígértek a projekt képviselői a falvak lakóinak a hatmilliárd forintos uniós és magyar támogatásból. A pályázat ad lehetőséget az efféle júdáspénzek kifizetésére?
– A hulladékgazdálkodási centrumot befogadó önkormányzat számára juttatandó esetleges kompenzációt nem nevezném júdáspénznek. A Börzsöny–Cserhát Kft. két tételért tud felelősséget vállalni. Az egyik az iparűzési adó, ami a helyi önkormányzatot illeti, a másik pedig egy úgynevezett területen kívüli hulladék után járó díj, ami egész Európában elfogadott.
– Akkor a lelátóért és a többi ígéretéért ki vállal felelősséget?
– Minden esetben az, aki az ígéretet teszi.
– A Börzsöny–Cserhát Kft. megalakulásakor az önkormányzatok társulásának 51, míg az ASA Magyarországnak 49 százalékos tulajdonrészt biztosítottak. Miért kellett titkos záradékban leszögezni azt, hogy az ASA-nak ettől függetlenül 76 százalékos szavazati joga lesz?
– Nincs titkos záradék, a társasági szerződés megtekinthető a cégbíróságon. Az ok pedig az, hogy a szakmai befektető, a kisebbségi tulajdonos egy igen nagy mértékű befektetést vállalt az önkormányzatok felé…
– Az önrész átvállalásáról van szó?
– Igen. Ez a tény, most már mindenki előtt ismert. A beruházás az ASA-nak járó osztalék formájában térül meg. Ahhoz, hogy ezt valóban kifizessék nekünk, garanciára van szükség.
– Néhány éve még bilincsbe verve vittek el polgármestereket, amiért csatornaberuházásoknál átruházták az önrészt a vállalkozókra. Gondolom, most találtak valamilyen jogi furfangot, hiszen az érintettek szabadlábon vannak. De sérül-e az uniós elvárás vagy a magyar jog szelleme, amikor az önrészt nem az önkormányzat fizeti?
– Tudomásom szerint az ön által említett polgármestereket azért marasztalták el, mert a beruházások megkezdése előtt nem biztosították az előírt kötelező önrészt, hanem a győztes pályázóval utólagosan akarták megfizettetni azt. Az, hogy az ebben a projektben érintettek szabadlábon vannak, nem a jogi furfangnak köszönhető, hanem a jogkövető magatartásuknak. Nem írja elő sem az unió, sem magyar törvény, hogy az önkormányzat milyen forrásból fedezze az önrészét. Amikor az önkormányzatok társulása megállapodást kötött az ASA-val a közös cégről, azt az elképzelést követte, hogy a szakmai befektető mint előfinanszírozó fogja biztosítani a közös cégen keresztül ezt az önrészt.
– Azok után, hogy most már a negyedik településen vallott kudarcot a projekt központi szemétlerakójának a megépítése, és a minisztérium részéről maga a miniszter, Donáth Béla miniszteri biztos, továbbá Rakics Róbert helyettes államtitkár is utalást tett rá, hogy talán nem volt megfelelő a pályázat előkészítése, ön megfelelőnek tartja-e azt?
– Nyilvánvaló, hogy mint szakmai befektető más előkészítést választottam volna.
– Mit csinált volna másképpen?
– Semmiképpen nem építenék egyszerre túlságosan nagy lerakót, hanem a megfelelő terület megszerzése után ütemezve kettő-, maximum négyhektáros területeket szigetelnék le és készítenék elő lerakásra a mostani tízhektáros elképzelés helyett. Ez szakmai szempontból azért előnyös, mert így nincs rákényszerítve az üzemeltető, hogy megtöltse a meglévő kapacitást.
– Kistarcsa polgármestere elkészíttette a projekt alternatíváját arra az esetre, ha a mostani terv végleg megbukik. Ebben három már megépült korszerű lerakó szerepel, illetve legalább fél tucat hulladékszállító és -kezelő vállalkozás. Miért van szükség mégis egy újabb lerakó építésére?
– Mi is építünk a térségben jelenleg dolgozó vállalkozásokra. Ehhez a kitételhez éppen a szakmai befektető ASA ragaszkodott a megállapodást előkészítő tárgyalásokon, hiszen a köztisztasági szolgáltatás igen eszközigényes, és az önkormányzatok meglévő szerződéseiket nem mondhatják fel következmények nélkül. Az új lerakó építését tudomásom szerint feltételül szabta az EU; ha ez nem így van, akkor engem is rosszul tájékoztattak. Az a véleményem, hogy kell a térségben egy megfelelő szigetelésű és a mai előírásoknak megfelelő lerakó, bár kétségtelen, hogy anélkül is lehet üzemeltetni ugyanezt a rendszert. Az ugyanis sokkal többről szól, mint a hulladéktelep megépítése, hiszen a régió komplex hulladékgazdálkodását foglalja magában.
– A három kész lerakó, a nógrádmarcali, a salgótarjáni és a csömöri nem felel meg az előírásoknak?
– Én készséggel elhiszem azt, hogy ezek a lerakók megfelelnek a előírásoknak, bár a polgármester tanulmányát még nem ismerem.
– Miért kell olyan természetvédelmi szempontból érzékeny és a turisták által kedvelt helyszínekre lerakót tervezni, mint amilyen például a kosdi volt, vagy a keszegi?
– Nyilvánvaló, hogy szerencsésebb lenne egy olyan helyszín, ahol a lerakó kevésbé zavarná a természeti értékeket. A kérdés azonban úgy vetődik fel, hogy melyik az a település, amelyik egyáltalán hajlandó azon elgondolkodni, hogy felvállalva mindannyiunk kötelezettségét, befogadjon egy ilyen létesítményt.
– Mit gondol, miért utasították el négy településen a szeméttelepet?
– Végigtekintve az elmúlt év eseményein, úgy gondolom, egyrészt az előkészítés nem volt elég körültekintő, s az önkormányzatok nem kapták meg minden oldalról a megfelelő háttér-tájékoztatást és szakmai támogatást, valamint, tisztelet a kivételnek, nincsenek teljesen tudatában annak, hogy a probléma megoldása kötelező önkormányzati feladat. Másrészt sajnos a kérdés már régen nem a környezetvédelemről, hanem az érzelmekről szól.
– Egyetért-e azzal, hogy most egyszerre hat helyszínen kezdik meg a kampányt, de nem árulják el ezek nevét, nehogy a környezetvédők közbe tudjanak avatkozni?
– Mindenképpen hasznos, ha több helyszín fut. Hogy ezt el kell-e titkolni, azt nem tudom megítélni. Mindenesetre azon elgondolkoznék, hogy mi késztetheti – a környezetvédelmi mozgalmakkal a média szerint korábban kitűnő kapcsolatot ápoló – minisztert és csapatát arra, hogy így nyilatkozzon. Leszögezem, hogy az olyan vitától nem zárkózom el, amelyik tárgyszerű.
– Az ASA-nak milyen referenciái vannak országszerte?
– A cég 1991 óta van jelen hazánk hulladékgazdálkodásában. Pillanatnyilag három saját építésű és kivitelezésű lerakót üzemeltet Debrecenben, Gyálon és Hódmezővásárhelyen. A debreceni és a hódmezővásárhelyi telepünket önkormányzatokkal, illetve más szakmai befektetővel közös tulajdonban üzemeltetjük, míg a gyáli kizárólag saját kockázati tőkéből épült beruházás.
– Ha a lerakójukat Gyálon magántőkéből is meg tudták építeni, akkor mi szükség van rá, hogy Keszegen ezt az adófizetők több milliárd forintjából tegyék meg?
– A válasz egyszerű, nem kell a támogatás, ha a szolgáltatást igénybe vevők megfizetik annak árát. A lényeg, hogy az adófizetők több milliárd forintja az ő zsebükbe vándorol vissza, hiszen ők tudják majd a szolgáltatásokat a tényleges áruknál olcsóbban igénybe venni. A 27 millió eurós összköltségvetésből a lerakóra – a kiszolgáló létesítmények nélkül – összesen 5,5 millió euró jut, a teljes beruházás 20,4 százaléka. Szakmai befektetői szempontból nyilván az lenne a jobb, ha a különböző támogatások nem térítenék el a piacot a tényleges költségektől, viszont ha már ezek a játékszabályok, értelemszerűen szeretnénk mi is játszani.
***
Keszeg is elutasítja a hulladéklerakót
Háromszáznyolcvan aláírást gyűjtöttek össze helyi aktivisták a Nógrád megyei Keszegen, hogy ne a településen épüljön meg a másfél millió tonna szemét befogadására alkalmas északkelet-Pest megyei regionális hulladéklerakó, és a kérdésben ne rendezzenek fölösleges költségekkel járó népszavazást. Petrik Sándorné, a közel ötszáz választópolgárt számláló falu polgármestere lapunknak elmondta: jövő hét kedden rendkívüli képviselő-testületi ülést tartanak az ügyben, ahol feltehetőleg szavaznak arról, hogy megtartsák-e a november 16-ra kiírt népszavazást. Mint ismert, a polgármester korábban kijelentette, hogy támogatná a hulladéklerakó megépítését, tegnap azonban nem kívánt számunkra nyilatkozni arról, hogy jelenleg mi az álláspontja a beruházással kapcsolatban. A kiszemelt területet a megyei közgyűlés természetvédelmi oltalom alá javasolta. Emellett az országos kéktúra is a parcella határa mentén halad el.
Múlt pénteki riportunkban számoltunk be arról: több mint hatvan nógrádi és Pest megyei önkormányzat és több civil szervezet támogatja azt az alternatív javaslatot, amely új szeméttelep nélkül, a már megépült, korszerű nógrádmarcali, salgótarjáni és csömöri lerakók bevonásával teljesítené az Európai Unió előírásait. A keszegi lerakó és az elkerülő út elhagyásával megtakarított több mint két és fél milliárd forintból pedig felgyorsítanák a szelektív hulladékgyűjtés bevezetését és a szigetelés nélküli szeméttelepek felszámolását. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter azonban nem hajlandó foglalkozni az asztalán fekvő javaslattal.
origo.hu
Baloldali hazugságok az áram áráról: itt a Patrióta leleplezése!
