Folytatódó szemétcirkusz: a befektető is lát hibát

Mint szakmai befektető más előkészítést választottam volna – mondta lapunknak adott interjújában immár a negyedik településen is elutasított Pest és Nógrád megyei központi hulladéklerakóról Szamek Zsolt, az ASA Hungária Kft. projektigazgatója, aki egyben vezetője az Északkelet-Pest Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás és az ASA közös cégeként létrejött Börzsöny–Cserhát Kft.-nek is.

2003. 10. 28. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A helyi képviselők szerint a korábban kiszemelt lerakóhelyszíneken új iskolát, sportpálya-lelátót, málnahűtőházat ígértek a projekt képviselői a falvak lakóinak a hatmilliárd forintos uniós és magyar támogatásból. A pályázat ad lehetőséget az efféle júdáspénzek kifizetésére?
– A hulladékgazdálkodási centrumot befogadó önkormányzat számára juttatandó esetleges kompenzációt nem nevezném júdáspénznek. A Börzsöny–Cserhát Kft. két tételért tud felelősséget vállalni. Az egyik az iparűzési adó, ami a helyi önkormányzatot illeti, a másik pedig egy úgynevezett területen kívüli hulladék után járó díj, ami egész Európában elfogadott.
– Akkor a lelátóért és a többi ígéretéért ki vállal felelősséget?
– Minden esetben az, aki az ígéretet teszi.
– A Börzsöny–Cserhát Kft. megalakulásakor az önkormányzatok társulásának 51, míg az ASA Magyarországnak 49 százalékos tulajdonrészt biztosítottak. Miért kellett titkos záradékban leszögezni azt, hogy az ASA-nak ettől függetlenül 76 százalékos szavazati joga lesz?
– Nincs titkos záradék, a társasági szerződés megtekinthető a cégbíróságon. Az ok pedig az, hogy a szakmai befektető, a kisebbségi tulajdonos egy igen nagy mértékű befektetést vállalt az önkormányzatok felé…
– Az önrész átvállalásáról van szó?
– Igen. Ez a tény, most már mindenki előtt ismert. A beruházás az ASA-nak járó osztalék formájában térül meg. Ahhoz, hogy ezt valóban kifizessék nekünk, garanciára van szükség.
– Néhány éve még bilincsbe verve vittek el polgármestereket, amiért csatornaberuházásoknál átruházták az önrészt a vállalkozókra. Gondolom, most találtak valamilyen jogi furfangot, hiszen az érintettek szabadlábon vannak. De sérül-e az uniós elvárás vagy a magyar jog szelleme, amikor az önrészt nem az önkormányzat fizeti?
– Tudomásom szerint az ön által említett polgármestereket azért marasztalták el, mert a beruházások megkezdése előtt nem biztosították az előírt kötelező önrészt, hanem a győztes pályázóval utólagosan akarták megfizettetni azt. Az, hogy az ebben a projektben érintettek szabadlábon vannak, nem a jogi furfangnak köszönhető, hanem a jogkövető magatartásuknak. Nem írja elő sem az unió, sem magyar törvény, hogy az önkormányzat milyen forrásból fedezze az önrészét. Amikor az önkormányzatok társulása megállapodást kötött az ASA-val a közös cégről, azt az elképzelést követte, hogy a szakmai befektető mint előfinanszírozó fogja biztosítani a közös cégen keresztül ezt az önrészt.
– Azok után, hogy most már a negyedik településen vallott kudarcot a projekt központi szemétlerakójának a megépítése, és a minisztérium részéről maga a miniszter, Donáth Béla miniszteri biztos, továbbá Rakics Róbert helyettes államtitkár is utalást tett rá, hogy talán nem volt megfelelő a pályázat előkészítése, ön megfelelőnek tartja-e azt?
– Nyilvánvaló, hogy mint szakmai befektető más előkészítést választottam volna.
– Mit csinált volna másképpen?
– Semmiképpen nem építenék egyszerre túlságosan nagy lerakót, hanem a megfelelő terület megszerzése után ütemezve kettő-, maximum négyhektáros területeket szigetelnék le és készítenék elő lerakásra a mostani tízhektáros elképzelés helyett. Ez szakmai szempontból azért előnyös, mert így nincs rákényszerítve az üzemeltető, hogy megtöltse a meglévő kapacitást.
– Kistarcsa polgármestere elkészíttette a projekt alternatíváját arra az esetre, ha a mostani terv végleg megbukik. Ebben három már megépült korszerű lerakó szerepel, illetve legalább fél tucat hulladékszállító és -kezelő vállalkozás. Miért van szükség mégis egy újabb lerakó építésére?
– Mi is építünk a térségben jelenleg dolgozó vállalkozásokra. Ehhez a kitételhez éppen a szakmai befektető ASA ragaszkodott a megállapodást előkészítő tárgyalásokon, hiszen a köztisztasági szolgáltatás igen eszközigényes, és az önkormányzatok meglévő szerződéseiket nem mondhatják fel következmények nélkül. Az új lerakó építését tudomásom szerint feltételül szabta az EU; ha ez nem így van, akkor engem is rosszul tájékoztattak. Az a véleményem, hogy kell a térségben egy megfelelő szigetelésű és a mai előírásoknak megfelelő lerakó, bár kétségtelen, hogy anélkül is lehet üzemeltetni ugyanezt a rendszert. Az ugyanis sokkal többről szól, mint a hulladéktelep megépítése, hiszen a régió komplex hulladékgazdálkodását foglalja magában.
– A három kész lerakó, a nógrádmarcali, a salgótarjáni és a csömöri nem felel meg az előírásoknak?
– Én készséggel elhiszem azt, hogy ezek a lerakók megfelelnek a előírásoknak, bár a polgármester tanulmányát még nem ismerem.
– Miért kell olyan természetvédelmi szempontból érzékeny és a turisták által kedvelt helyszínekre lerakót tervezni, mint amilyen például a kosdi volt, vagy a keszegi?
– Nyilvánvaló, hogy szerencsésebb lenne egy olyan helyszín, ahol a lerakó kevésbé zavarná a természeti értékeket. A kérdés azonban úgy vetődik fel, hogy melyik az a település, amelyik egyáltalán hajlandó azon elgondolkodni, hogy felvállalva mindannyiunk kötelezettségét, befogadjon egy ilyen létesítményt.
– Mit gondol, miért utasították el négy településen a szeméttelepet?
– Végigtekintve az elmúlt év eseményein, úgy gondolom, egyrészt az előkészítés nem volt elég körültekintő, s az önkormányzatok nem kapták meg minden oldalról a megfelelő háttér-tájékoztatást és szakmai támogatást, valamint, tisztelet a kivételnek, nincsenek teljesen tudatában annak, hogy a probléma megoldása kötelező önkormányzati feladat. Másrészt sajnos a kérdés már régen nem a környezetvédelemről, hanem az érzelmekről szól.
– Egyetért-e azzal, hogy most egyszerre hat helyszínen kezdik meg a kampányt, de nem árulják el ezek nevét, nehogy a környezetvédők közbe tudjanak avatkozni?
– Mindenképpen hasznos, ha több helyszín fut. Hogy ezt el kell-e titkolni, azt nem tudom megítélni. Mindenesetre azon elgondolkoznék, hogy mi késztetheti – a környezetvédelmi mozgalmakkal a média szerint korábban kitűnő kapcsolatot ápoló – minisztert és csapatát arra, hogy így nyilatkozzon. Leszögezem, hogy az olyan vitától nem zárkózom el, amelyik tárgyszerű.
– Az ASA-nak milyen referenciái vannak országszerte?
– A cég 1991 óta van jelen hazánk hulladékgazdálkodásában. Pillanatnyilag három saját építésű és kivitelezésű lerakót üzemeltet Debrecenben, Gyálon és Hódmezővásárhelyen. A debreceni és a hódmezővásárhelyi telepünket önkormányzatokkal, illetve más szakmai befektetővel közös tulajdonban üzemeltetjük, míg a gyáli kizárólag saját kockázati tőkéből épült beruházás.
– Ha a lerakójukat Gyálon magántőkéből is meg tudták építeni, akkor mi szükség van rá, hogy Keszegen ezt az adófizetők több milliárd forintjából tegyék meg?
– A válasz egyszerű, nem kell a támogatás, ha a szolgáltatást igénybe vevők megfizetik annak árát. A lényeg, hogy az adófizetők több milliárd forintja az ő zsebükbe vándorol vissza, hiszen ők tudják majd a szolgáltatásokat a tényleges áruknál olcsóbban igénybe venni. A 27 millió eurós összköltségvetésből a lerakóra – a kiszolgáló létesítmények nélkül – összesen 5,5 millió euró jut, a teljes beruházás 20,4 százaléka. Szakmai befektetői szempontból nyilván az lenne a jobb, ha a különböző támogatások nem térítenék el a piacot a tényleges költségektől, viszont ha már ezek a játékszabályok, értelemszerűen szeretnénk mi is játszani.
***
Keszeg is elutasítja a hulladéklerakót
Háromszáznyolcvan aláírást gyűjtöttek össze helyi aktivisták a Nógrád megyei Keszegen, hogy ne a településen épüljön meg a másfél millió tonna szemét befogadására alkalmas északkelet-Pest megyei regionális hulladéklerakó, és a kérdésben ne rendezzenek fölösleges költségekkel járó népszavazást. Petrik Sándorné, a közel ötszáz választópolgárt számláló falu polgármestere lapunknak elmondta: jövő hét kedden rendkívüli képviselő-testületi ülést tartanak az ügyben, ahol feltehetőleg szavaznak arról, hogy megtartsák-e a november 16-ra kiírt népszavazást. Mint ismert, a polgármester korábban kijelentette, hogy támogatná a hulladéklerakó megépítését, tegnap azonban nem kívánt számunkra nyilatkozni arról, hogy jelenleg mi az álláspontja a beruházással kapcsolatban. A kiszemelt területet a megyei közgyűlés természetvédelmi oltalom alá javasolta. Emellett az országos kéktúra is a parcella határa mentén halad el.
Múlt pénteki riportunkban számoltunk be arról: több mint hatvan nógrádi és Pest megyei önkormányzat és több civil szervezet támogatja azt az alternatív javaslatot, amely új szeméttelep nélkül, a már megépült, korszerű nógrádmarcali, salgótarjáni és csömöri lerakók bevonásával teljesítené az Európai Unió előírásait. A keszegi lerakó és az elkerülő út elhagyásával megtakarított több mint két és fél milliárd forintból pedig felgyorsítanák a szelektív hulladékgyűjtés bevezetését és a szigetelés nélküli szeméttelepek felszámolását. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter azonban nem hajlandó foglalkozni az asztalán fekvő javaslattal.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.