Mától fizetjük a válság árát

Azonnali hatállyal 300 bázisponttal 12,5 százalékra emelte tegnap délelőtt kilenc órakor a jegybanki alapkamatlábat a monetáris tanács a forint drámai gyengülése miatt. A pénzügyminiszter szerint külső spekuláció áldozata volt a forint, Járai Zsigmond jegybankelnök viszont belső okokat is említett. A bankszövetség támadta a döntést. Az ellenzék szerint a magas kamat a válság felé mutató gazdaságpolitika egyik ára.

Aggasztóan gyengült a forint árfolyama az elmúlt hetekben, az állampapírok hozama pedig emelkedett – indokolta tegnapi kamatdöntését a monetáris tanács. A külföldi befektetők elbizonytalanodtak a magas folyó fizetési mérleg hiánya miatt, amit az államháztartás magas hiánya és a gyors lakossági hitelexpanzió okozott. A monetáris tanács véleménye szerint a folyó fizetésimérleg-hiány csökkentésére az árfolyam leértékelődése nem jelent megoldást, a jegybank arra törekszik, hogy magasabb kamatszint fenntartásával az árfolyamot a 2005-ös inflációs cél eléréséhez szükséges szinten stabilizálja.
László Csaba azt mondta, hogy a kormány üdvözli a döntést. Azt is hangsúlyozta viszont, hogy a forint drámai csökkenése egyértelműen spekulációs célokra volt visszavezethető. A jegybank elnöke, Járai Zsigmond azonban egyértelműsítette, hogy strukturális okai is vannak a nemzeti fizetőeszköz gyengülésének. A külföldi befektetők csak drágábban, tehát magasabb kamatért hajlandók a túlköltekezéshez forrást biztosítani. Járai Zsigmond szerint néhány hónap múlva kerülhet sor a jegybanki alapkamat csökkentésére. Nehéz megjósolni, hogyan reagál a piac, bízom abban, hogy a javuló gazdasági helyzet körülményei között a bizalom néhány hónapon belül helyreáll, és akkor később esetleg lehetőség lesz a kamat csökkentésére – mondta a Magyar Rádió Krónika című műsorában. Szerinte a kormány ugyan tett lépéseket a gazdasági helyzet javítására, ezt azonban a piac nem ítélte elegendőnek.

Zuhanással értékelte a pénzpiac a szocialista költségvetést – fogalmazott Varga Mihály a pénzpiaci eseményekre reagálva lapunk érdeklődésére. Az előző kormány pénzügyminisztere, a Fidesz gazdasági kabinetjének vezetője lapunknak elmondta: a forint értékének drámai mértékű csökkenése a piac bizonytalanságát mutatja. A monetáris tanács ezért kényszerült az erőteljes beavatkozásra. A piaci bizonytalanság okait firtató kérdésre Varga Mihály azt mondta, hogy egyfajta tőkekivonás van a régióból, másfelől a piac szereplőit elbizonytalanítja az államháztartás hiányának növekedése is. A korábbi pénzügyminiszter rámutatott: az elfogadott költségvetés nem ad választ azokra a kérdésekre, problémákra, amelyek az elmúlt időszakban megjelentek. A kormány magatartása, döntései inkább ad hoc jellegűek, mintsem kiszámíthatók, hosszú távúak. Varga hangsúlyozta: a kamatemelés, s így a hitelek jelentős drágulása tovább rontja az uniós csatlakozás előtt a tőkeszegény magyar vállalkozók versenyképességét. A költségvetésben jövőre sincs pénz beruházásösztönzésre, a vállalkozások hatékony támogatására, ami viszont lassuló gazdaságot eredményezhet. Továbbá drágulhat az államadósság finanszírozása is. A korábbi miniszter emlékeztetett rá, hogy a szocialista és szabad demokrata képviselők által megszavazott költségvetés alapján a kormány jövőre ötvenmilliárd forinttal többet költ, mint ahogy azt előzetesen tervezte. Miközben ennek jelentőségét a Medgyessy-kormány elbagatellizálta, a befektetők erre odafigyeltek – tette hozzá Varga, majd folytatta: bár fél éve tart, reméli, csak átmeneti forintingadozásról van szó, s bízik benne, hogy a forintot a kívánatos sávban lehet tartani, s megnyugszik a piac.
Tény, hogy a monetáris tanács tegnapi döntése következtében a központi költségvetésből nagyjából hatvanmilliárd forintot kell fordítani a kamatemelésből adódó terhek kifizetésére. Ezt maga a jegybankelnök is elismerte. Járai Zsigmond a nap folyamán adott nyilatkozatában kitért arra is a kamatdöntést indokolva, hogy az idén az önkormányzatokkal együtt 6 százalék körüli GDP-arányos államháztartási hiány várható, ami jövőre egy százalékponttal mérséklődhet. Járai Zsigmond azt mondta: ma még el lehet érni az euró 2008-as bevezetését, amihez szigorú költségvetési politikára van szükség. Megerősítette: az inflációs célok teljesüléséhez a 250–260 forintos euróárfolyamot tarják kívánatosnak, ám a sávhatárokat a korábbinál rugalmasabban kezelik.
Az MNB előrejelzései szerint jövőre jelentős mértékben csökken az ország külső finanszírozási igénye. Ebbe az irányba mutat, hogy a parlament által már elfogadott intézkedések hatására folytatódik a fiskális konszolidáció, a lakástámogatások szigorítása pedig várhatóan mérsékli a lakossági hitelexpanzió ütemét. A külső konjunktúra élénkülésével nő a vállalati szektor külső forrásbevonása, így a folyó fizetési mérleg hiányának finanszírozási szerkezete is kedvezőbb lesz, mint 2003-ban. Összességében az ideinél mintegy 700 millió euróval kevesebb portfóliótőke-beáramlásra lesz 2004-ben szükség a jegybank szerint.
A középtávú gazdasági növekedés szempontjából sokkal kedvezőbbnek tartják, ha a külső finanszírozási igény csökkentése a költségvetési hiány csökkenésén és a háztartások megtakarításainak növekedésén keresztül, a dezinfláció eddigi eredményeinek megőrzése mellett valósul meg. Ezért addig, amíg a költségvetési szigorítás és a lakossági megtakarítások bővülésének pozitív hatásai nem jelentkeznek, az MNB arra törekszik, hogy magasabb kamatszint fenntartásával az árfolyamot a 2005-ös inflációs cél eléréséhez szükséges szinten stabilizálja.
A Magyar Bankszövetség hevesen reagált a monetáris tanács tegnapi döntésére. A 3 százalékpontos jegybanki alapkamat-emelés híre rendkívüli, negatív meglepetésként érte a bankokat és általában a piacokat – fogalmazott az Econewsnak Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára. „Most próbáljuk részleteiben is megismerni a kialakult helyzetet, a piaci szereplők szándékait. Az első információk alapján úgy tűnik, a jegybanki intézkedés a bankoknak is komoly veszteségeket okozhat, amire nem lehetett előre felkészülni” – mondta. Úgy vélte, hogy a központi bank közleményében szereplő indokok nem teljesen megalapozottak, különösen azt követően, hogy a parlamentben komoly költségvetési kiigazításra került sor. A bankszektor a kiigazításokat messzemenően üdvözli, mert azok segítenek visszaterelni a gazdaságot a fenntartható növekedés pályájára. A főtitkár véleménye szerint éppen az elmúlt napok fejleményei teremtettek volna jobb alapot a fiskális és a monetáris politika összehangolásához. „A fiskális politika a jegybank részéről sokat hangoztatott igénynek megfelelően tett lépéseket, a jegybank azonban ebben nem volt partner, úgy tűnik, újabb igényekkel állt elő” – vélekedett Nyers Rezső.