Magára talált a világ és hazánk reklámpiaca

Magyarországon idén és jövőre is minden bizonnyal az infláció feletti forgalomnövekedés valószínűsíthető. Vélhetően kedvező hatással lesznek a magyar reklámpiacra is a jövő évi nagy nemzetközi események, sportrendezvények. Idehaza már ma is megfigyelhető az ügynökségcentrikusság, s újdonság, hogy már a stratégiai tervezésbe is bevonják az ügynökségeket. A tudáscentrikusság felértékelődött, amivel egyidejűleg lejárt a szerencselovagok ideje. Szakemberek szerint a kereskedelmi tévék szárnyalása mellett a vártnál nagyobb reklámbevételt ér el az írott média. A magyarországi médiaárak azonban még regionális összehasonlításban is rendkívül alacsonyak, így felzárkózásuk várhatóan folytatódik.

2003. 12. 21. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Stagnálás jellemezte a világ reklámpiacát a 2001. szeptemberi, Amerikát ért terrorcselekmények után, ám idén nem-
csak a tengerentúlon, de Európában is emelkedett a forgalom. Így azok a korábbi prognózisok nem igazolódtak be, amelyek a tartós stagnálást vetítették előre – nyilatkozta lapunknak Takács Ildikó, a Reklám Világszövetség (International Advertising Association – IAA) alelnöke, a TriGránit Rt. kommunikációs igazgatója. Serényi János, a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetségének napokban leköszönt elnöke, a McCann-Erickson ügyvezető igazgatója kiemelte: az előrejelzések szerint a fejlett országok zömében erősödik a gazdaság 2004-ben. A várakozások szerint az amerikai elnökválasztás, a futball-Eb, valamint az olimpia tovább erősíti e folyamatokat, így forgalomnövekedés várható a reklámpiacon. Serényi hozzátette: a hazai reklámszakma feltétlenül számít ezen előnyök „beszivárgására”. Idén pedig az infláció feletti forgalomnövekedés valószínűsíthető idehaza, s az előrejelzések szerint nem lesz ez másként jövőre sem. (A Médiadiagnózis statisztikája szerint tavaly a médiaköltés tarifaáron 318,4, a Magyar Reklámszövetség becslése szerint nettó 124,4 milliárd forint volt.)
Takács Ildikó a bevételekkel kapcsolatban hozzáfűzte: a reklámköltések nőttek és egyre inkább nőni fognak. Ami a hazai folyamatokat illeti, már ma is megfigyelhető az ügynökségcentrikusság. Újdonság, hogy már a stratégiai tervezésbe is bevonják az ügynökségeket. Serényi az árakkal kapcsolatban aláhúzta, hogy a médiatulajdonosok gyakran hangoztatják, hogy a magyarországi médiaárak még regionális összehasonlításban is rendkívül alacsonyak. Így várható, hogy „felzárkózásunk” folytatódik – tette hozzá az elnök, amit Takács Ildikó az alábbiakkal egészített ki: a reklámpiacon erősödött és fokozódik a verseny, ami – részben – az árakban is megjelenik, ám a minőségben érződik. Az IAA alelnöke hangsúlyozta: napjainkra erősen felértékelődött a tudáscentrikusság, s ezzel egyidejűleg lejárt a szerencselovagok ideje, s megnőtt a szakmaiság iránti igény. Ma már az államigazgatásban, az állami nagy tendereken is mindinkább igénybe vesznek reklámszakembereket a kiírásban, sőt, már a bírálatban is kikérik a reklámszakma véleményét.
A szakemberek szerint a médiapiacon érdekes helyzet alakult ki, hiszen az elektronikus médiában a kereskedelmi tévék szárnyalása tovább tart, azonban emellett a vártnál egyre erősebb és egyre több reklámbevételt ér el az írott média. Takács Ildikó szerint a szakma nagy vágya, hogy az állami közszolgálati televízió egyszer olyan helyzetbe kerüljön, hogy reklámszempontból értékesíthető legyen. Ugyanis a piacon számtalan olyan termék van, amely célközönsége e csatornát nézi, miközben azok reklámjait a kereskedelmi csatornákon mutatják be. Így a célközönség nem teljes mértékben érhető el.
Serényi erre reagálva kifejtette: nem kevesen bíznak abban, hogy a Magyar Televízió előre tud lépni az általa korábban beharangozott értékközvetítés terén. A szakemberek egyetértettek az alábbiakban: Magyarországon folytatódik a televízió és a nyomtatott sajtó fej fej melletti küzdelme. Valószínűsíthető, hogy újabb, szűkebb, speciális célcsoportokhoz szóló lapokkal jelentkezik a nagyobb reklámfalatért a nyomtatott sajtó. A rádiós szakma az elmúlt évben sokat tett a reklámspotok fejlesztése, valamint önmaga PR-ja érdekében. Ebből ők is előrelépést remélnek. Amennyiben a televíziós reklámhoz való hirdettetői hozzáférés – 2003-hoz hasonlóan – jövőre tovább nehezedik, akkor ez kedvezhet a közterületi reklámnak. Mindeközben hódít a PR, a direktmarketing, az eseményszervezés, a szponzoráció és a promóció. Minden korábbinál látványosabb az eladáshelyi reklám előretörése, s mind nagyobb szerepet kapnak a véleménybefolyásolók, azaz az eladók is. Serényi úgy látja, ennek újdonságértékéről megoszlanak a vélemények, hiszen az ötvenes években már az akkori szovjet miniszter, Mikjan is hangsúlyozta: „A vásárlókhoz eljutó körlevél, a faliújság mellett az adott bolt valamennyi dolgozójának is a szovjet áruk propagandistájának, agitátorának kell lennie a lakosság körében.”
A reklámszabályokkal kapcsolatban Takács Ildikó kiemelte: az uniós reklámtörvénnyel már teljes egészében harmonizál a magyar. Az utolsó nagy változtatás a megtévesztő és összehasonlító reklámok szabályozásával ért véget. Amit pedig a törvény nem szabályoz, azt felügyeli az önszabályozás és a reklámetikai kódex. Emiatt a piac rendkívül jól tud dolgozni, s az uniós csatlakozás pillanatát észre sem fogjuk venni, hiszen lényegében már ma is uniós standardok és követelmények szerint dolgozunk. Serényi személyes tapasztalata, hogy az EU- tagországok Magyarország felé kacsintó cégei alig tudnak valamit potenciális, új partnereikről, piacukról. Meggyőződése, hogy a jövő év elején még rengeteget lehet és kell tenni e vállalkozások felvilágosítása érdekében. Hozzátette: sokat segítene, ha a jelenleg sokféle zsebben lapuló – az ország meg- és elismertetését szolgálni hivatott – forintokat egy közös koncepció mentén lehetne hatékonyan elkölteni. „A teljes sikerben nem bízom, de már a részsikereknek is nagyon tudnánk örülni, mi tízmillióan” – mondta az ügyvezető. Takács Ildikó is egyetért azzal, hogy szükség van a kedvező országképre, amelynek kialakításában a reklámszakmának komoly feladata lehetne. Az alelnök szerint az országkép nagyon sok mindenre hatással van, akár még a versenyképességre is. Takács Ildikó rámutatott: az országimázs nemcsak a kifelé mutatott képet jelenti, hanem a belsőt is, hiszen fontos, hogy az itt élő emberek hogyan érzik magukat. Ha rosszul, akkor a kifelé mutatott kép sem lesz pozitív.
***
Új elnök a Maksznál.
Merényi Évát, a Lowe GGK Reklámügynökség ügyvezetőjét választotta elnökéül december 16-án a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (Maksz). Elődje, az elnöki teendőket eddig ellátó Serényi János, a McCann-Erickson ügyvezetője alapítása óta volt vezetője a szervezetnek. Alelnök Papp Zsuzsa, a Publicis Reklámügynökség ügyvezetője és Simon András, a BBDO vezérigazgatója lett. A most megválasztott elnökség mandátuma két évre szól. A szövetség alapszabályát is módosították. (Cs. A.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.